V. László – ragadványnevén Utószülött László – magyar és cseh király 1457. november 23-án, Prágában hunyt el egy agresszív vérképzőszervi daganattól. A legújabb történettudományi és orvosi értelmezés szerint halálát akut limfoblasztos leukémia okozta.
A 17 évesen elhunyt uralkodó maradványait modern tudományos vizsgálatok is megerősítették. A témáról részletesen írt a Történelmi Szemle 58. évf. 1. számában David Papajík „V. László magyar és cseh király halálának oka” című tanulmányában, amely a korábbi antropológiai vizsgálatok eredményeit is újraértékelte.
Nem mérgezték meg V. László királyunkat
A 17 évesen elhunyt király halálát követően azonnal találgatni kezdtek. Egyesek természetes okokra, mások erőszakra gyanakodtak. Voltak, akik pestist emlegették okul, csakhogy Prágában nem mutatható ki járvány abban az időben. Felmerült még több orvosi magyarázat – szepszis, nemi eredetű fekély és vérzéses trombocitopénia együttese, botulizmus, szalmonellózis, sőt sérvkizáródás utáni szövődmény is –, ám ezek egyike sem nyert bizonyítást.
Azok, akik erőszakos halált gyanítottak, a leggyakrabban arzénmérgezést sejtettek a háttérben, sőt romantikus történetek is születtek. Philippe de Commynes arról írt, hogy egy „magasztos hölgy” féltékenységből almával mérgezte meg a királyt.
1979-ben Vojtěch Strnad nevű orvos új irányt jelölt ki, ő úgy vélte V. László heveny fehérvérűségben hunyt el.
1986-ban megvizsgálták a király maradványait
Emanuel Vlček cseh antropológus és csapata a Szent Vitus-székesegyházból kiemelt maradványokat vizsgálva kiterjedt csontelváltozásokat írt le, és kizárta az arzén- vagy higanymérgezést. A kimutatott higanynyomok nem bűnjelt, hanem korabeli gyógykezelést jeleztek.
V. (Utószülött) László király daganatos megbetegedésben, a csontvelőt veszélyeztető rosszindulatú vérbetegségben halt meg, mely gócos formájú kiterjedésével pontosítja a heveny nyirokrendszeri hemoblastomatózisra vonatkozó diagnózist. Teljesen pontosat azonban a lágyszövetek és vérösszetevők pusztulása miatt nem lehet felállítani.
V. László királyunk utolsó napjai
A korabeli leírások V. László hirtelen rosszullétéről, a lágyéki nyirokcsomók duzzanatáról, vérzékenységről számoltak be. A kor orvosai izzasztással, hánytatással, érvágással próbálkozott, eredménytelenül.
A király a Szent Vitus-székesegyházat és szolgáit ékszerekkel ajándékozta meg, és parancsba adta, hogy halála után vágják le szőke haját. Ebből az következik, hogy a király tiszta elmével távozott az élők sorából. Ezt követen feladták a haldoklónak az utolsó kenetet. A király szentelt gyertyát hozatott, melyet kezébe vett, és imádkozni kezdett. Az imát azonban már nem fejezte be, délután három és négy óra között kilehelte lelkét.
Ha a király ma betegedne meg ugyanebben a kórban, jó eséllyel felépülhetne. A gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkező akut leukémiát napjainkban intenzív kemoterápiával a legtöbb esetben eredményesen kezelik, sőt gyakran teljes gyógyulás is elérhető.
A leukémia ma is a legkockázatosabb betegségek között szerepel. Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben egy nemrégiben kifejlesztett gyógyszerről adtunk hírt.
