Ma a krumplit mártogatod bele, egykor viszont gyógyszerként árusították ezt az ételízesítőt

Olvasási idő kb. 3 perc

Hasmenést, székrekedést és sárgaságot is gyógyítottak paradicsomtablettákkal: a ketchupot ma már nem az állítólagos gyógyhatása miatt fogyasztjuk.

Hamburger, hot dog vagy csak egy kis sült krumpli: legtöbbünk számára ezekhez szervesen hozzátartozik egy kis ketchup is, amelybe boldogan mártogatjuk a hasábburgonyát, vagy ízesítjük az ételt. Meglepő, de egykor gyógyszerként gondoltak a paradicsomkészítményre, melynek története régebbre nyúlik vissza, mint hinnéd.

A ketchup régen halból készült

A ketchup ősét ugyanis már az ókori Kínában készítették, igaz, ekkor a paradicsomhoz még nem volt semmi köze: halszószról beszélhetünk ebben az esetben. A kifejezetten sós szósz elkészítéséhez szójababot is felhasználtak, a végeredmény szaga pedig meglehetősen jellegzetes volt.

A 18. században aztán elindult az a folyamat, amely a ma ismert ketchup kialakulásához vezetett. Az emberek elkezdték szardellával és sörrel keverni a szószt, majd Angliába is eljutott a ketchup, ahol további változásokon ment át. Az első, a ma ismert ketchup receptjéhez hasonló változat 1812-ben került be egy receptkönyvbe.

A ketchup ízének ma már semmi köze a halhoz, de gyógyhatást sem tulajdonítunk neki
Fotó: Arx0nt / Getty Images Hungary

Aztán hatása miatt gyógyszerré avanzsált

A 19. század harmincas éveiben John Cook Bennett amerikai orvos úgy találta, hogy a paradicsomkészítmény hatása áldásos lehet egyes betegségek, sárgaság, hasmenés vagy székrekedés fennállta esetén. A ketchup receptjét és megjelenését is egy kicsit átalakítva paradicsomtablettákat kezdett el árulni: ekkoriban a paradicsom még sokkal inkább számított dísznövénynek, mint mindennaposan fogyasztott gyümölcsnek. (Igen, a paradicsomot bár zöldségként esszük, de rendszertanilag valóban gyümölcs.)

Mindenesetre a 19. században még kevesen voltak hajlandók paradicsomot enni: a kertészek azonban már ekkor kedvelték különleges külseje miatt, így gyakran ültették.

A paradicsomtabletta azonban mindent megváltoztatott, Bennettnek hamar sok követője lett, és a legkülönbözőbb típusú paradicsomtabletták versenyeztek egymással a piacon. A követők közt voltak sarlatánok is, akik vagy azt állították, hogy az ő tablettáik minden létező betegséget meggyógyítanak, vagy egyszerű hashajtót tettek a paradicsom helyett azokba. Amilyen gyorsan felívelt ezen készítmények piaca, olyan gyorsan feledésbe is merültek azok a sok kókler működése miatt.

Sokak kedvence, de nem a gyógyszerek közt keresve
Fotó: Hinterhaus Productions / Getty Images Hungary

Végül Heinz hozta formába

Ettől ugyanakkor még nem vesztettük el a ketchupot: jött ugyanis 1876 és Henry Heinz, aki ecettel, érett paradicsommal, barna cukorral, sóval, meg még egy csokornyi titkos fűszerrel kezdte el gyártani azt a szószt, amelyet ma is ismerünk ketchupként. Először a pittsburghiek ízlelhették meg az akkor még catsupnak keresztelt ételízesítőt, mely hamarosan meghódította az egész világot.

Habár ma nem gyógyszerként gondolunk rá, fogyasztásakor a paradicsomban rejtőző likopin hatását is kiaknázzuk – ezek a következők:

  • Antioxidánsként véd a gyulladásokkal szemben.
  • A prosztatadaganattal szemben védőhatása lehet.
  • Az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is támogatást nyújthat.
  • Segíti a szív egészségét.
  • És még a férfiak termékenységére is jótékonyan hathat.

Persze azt ne feledd, hogy ha a maximumot akarod kihozni a paradicsom hatásából, hozzáadott cukor nélkül és frissen érdemes fogyasztanod magát a gyümölcsöt – de jóleső érzés tudni, hogy mindez a kincs megvan a ketchupban is, ugye?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így jelez a bőr, a köröm és a haj tested egészségéről

A szépség az egészséggel kezdődik. A bőr, a haj és a körmök állapota sokat elárul arról, mennyire táplálkozunk egészségesen, és mennyire figyelünk oda magunkra – vallja Nagypál Krisztina szépségkirálynő, BioTechUSA márkanagykövet.

Életem

Ezt árulja el a személyiségedről, hogyan iszod a kávét

Van, aki reggel csak egy gyors feketét kér, más a habos lattéra esküszik, és olyan is akad, aki még a leghidegebb napokon sem mond le a jeges kávéról. A kávézás persze nem személyiségteszt, mégis sokat elárulhat rólunk. Megmutathatja, hogy a biztonságot, az élményt, az egyszerűséget vagy épp az újdonságot keressük a hétköznapokban.

Életem

Ezért taszíthatnak a kellemes illatok is: meglepő a magyarázat

Előfordulhat, hogy egy mások által imádott illat bennünk furcsa ellenérzést kelt. Az illatterápiával foglalkozó szakemberek szerint ennek lelki okai is lehetnek, ugyanis bizonyos illatok olyan belső gondolatokat, érzéseket mozgatnak meg bennünk, amelyekkel tudattalanul sem szeretnénk szembesülni.

Testem

Erre utalhat, ha megmagyarázhatatlanul viszketsz

Megőrjít a folyamatos viszketés, de hiába vizsgálod a bőröd, egyetlen kiütést, pirosságot vagy ekcémás foltot sem találsz rajta? Ne intézd el annyival, hogy biztosan csak száraz a levegő! Ha a kellemetlen inger látványos tünetek nélkül jelentkezik, a szervezetünk sokszor belülről küld segélykiáltást. A háttérben a vese- és májproblémáktól kezdve a pajzsmirigy-rendellenességeken és a vashiányon át akár komolyabb belgyógyászati betegségek is állhatnak. Utánajártunk, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni a rejtélyes vakarózással.

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.