Egyes növények maradhatnak a helyükön, mert jól tűrik a hideget, míg másokat zárt helyre kell vinni, mivel a fagyok hatására elpusztulhatnak.
Bár még kiélvezheted az utolsó őszi napok szépségét a gyorsan változó kertben, a kertészkedés során mindig egy lépéssel előre kell gondolkozni. Így van ez most is, hiszen ideje felkészítened a növényeket a téli időszakra. Megyeri Szabolcs kertészmérnököt kérdeztük, hogy milyen teendőkkel kell számolni, hogyan lehet megvédeni a növényeket a fagyoktól.
Mi határozza meg, hogy melyik növényt hogyan kell télire felkészíteni?
„A fagytűrő növények azok, amelyek a kisebb-nagyobb hideget károsodás nélkül átvészelhetik. Ilyenek szép számmal akadnak az évelők között, mint például a kasvirág (Echinacea sp.), a tűzeső vagy tűzgyöngyvirág (Heuchera sp.), a pompás kúpvirág (Rudbeckia fulgida), az árnyékliliomok (Hosta sp.), de a sort még hosszan lehetne folytatni. A fagyérzékeny növények viszont a hosszú, tartós fagyokat már nem vészelik át, föld feletti és alatti részeik egyaránt károsodnak, így tavasszal nem hajtanak ki. Idetartozik a dália (Dahlia), a kardvirág (Gladiolus), a kánna (Canna), a leander (Nerium oleander), a muskátli (Pelargonium) és az afrikai szerelemvirág (Agaphanthus africanus)” – magyarázta a szakember.
A két kategória téli felkészítése a fentiek miatt teljesen eltérő. Míg a fagytűrő növényeket a helyükön hagyva kell támogatni, addig fagyérzékeny társaiknál elengedhetetlen a zárt helyen való teleltetés.
Ezek a kategóriák csak a dísznövényekre vonatkoznak?
Nem, a gyümölcstermők, sőt a zöldségnövények között is akad olyan, amit védeni, teleltetni kell. Ebben a körbe tartoznak a mediterrán régiókból származó gyümölcstermők, mint a füge is, melynek föld alatti része csak ritkán fagy el, ezért tavasszal mindig kihajt, azonban termést csak később érlel. Pont ezért már telepítésekor érdemes megfelelő helyet választani számára.
„A szőlőfajták között is akadnak a fagyra érzékenyebb növények, így ezeknél is a telepítési hely jó megválasztása a kulcs. A zöldségnövények közül a különleges paprikákat sokan teleltetik, hiszen csak hazai klímán egyéves növények. A ritkán beszerezhető fajtákat, mint amilyenek az extrém csípős változatok, világos helyen tudjuk teleltetni – emelte ki Szabolcs.
Hogy készítsük fel fagytűrő növényeinket a télre?
A szabadföldi, tehát nem cserepes növények már készülnek a télre, hiszen életfolyamataik ilyenkor lelassulnak. Ez az egyik oka annak, hogy sikeresen átvészelik a hideg évszakot. „Amit tehetünk értük, az az, hogy megfelelően ápoljuk őket az ősz folyamán. A díszfüveket kössük össze, hogy ne érje csapadék a tövüket, és maximum egy laza lombtakarást alkalmazzunk náluk, mivel legnagyobb ellenségük a pangó víz. Nagyobb odafigyelést igényelnek a mocsári hibiszkuszok is, ugyanis ezeket nem szabad tövig visszavágni. Száruk szivacsos szerkezetű, így ha a metszést a talajszinten végezzük, akkor sok vizet vesznek fel, ami elfagyáshoz vagy rothadáshoz vezethet” – figyelmeztetett a kertészmérnök.
Azokat a növényeket, melyek ellenállóbbak, egy laza takarással lehet megóvni, de a legtöbb enélkül is áttelel. A sokak által kedvelt rózsákat ebben az időszakban már érdemes felbakolni, hogy megvédhesd a tövüket, a magas törzsű rózsák esetében pedig a nemes részt szalmával, lombbal bélelt jutazsákkal érdemes beburkolnod, hogy ne fagyjon el. A fagytűrő, de cserepes növényként tartott hortenziák, áfonyák, árnyékliliomok, sásliliomok, hagymások ellenben nem igényelnek teleltetést, de cserepüket szabadtéren ajánlott a fal mellé állítani, majd az erős fagyok előtt takarni, így elkerülve, hogy gyökereik teljesen átfagyjanak.
Mi a helyzet a fagyérzékeny növényekkel?
Ezek már nagyobb odafigyelést és gondoskodást igényelnek, hiszen egy fagyos reggel is a végüket jelentheti. Attól függően, milyen növényről van szó, más módszert kíván teleltetésük is, de a hőmérséklet általában közös pont: a legtöbbször a 10-15 Celsius-fokos érték az ideális hozzá. Szabolcs szerint dönthetsz sötét vagy világos teleltetés mellett is, de ezt a rendelkezésre álló hely (pince, garázs vagy a lakás beltere) is nagyban befolyásolhatja.
„Világos, hűvös helyen teleltessük az angyaltrombitát, a citromfát, az enciánt és a bugenvilleát, illetve a kefevirágot (Callistemon citrinus), amely vörös virágzatával valóban üvegmosó kefére emlékeztet. Világos és sötét helyen egyaránt teleltethető a fukszia, a dézsás gránátalma, a leander és a muskátli. Ez utóbbi teleltetését külön kiemelném, hiszen az újabb, különleges színű fajtákat mindenki szeretné megőrizni. A cserepes növényeket világos, de hűvös helyen teleltethetjük. Itt fontos, hogy ne legyen túl meleg, mert akkor megnyúlnak a növények. A sötétben teleltetés során szintén lényeges szempont, hogy növényeink számára hűvös helyet válasszunk, mert így is megnyúlhatnak. Létezik egy harmadik módszer is, melyet száraz teleltetésnek neveznek. Ennek során a növényt kivesszük a cserépből, és tavaszig fellógatva, papírdobozba, zacskóba téve, földtől letisztítva tároljuk” – fejtette ki a szakember.
Hasonlóan kell teleltetni a hagymás növényeket is?
Nemcsak a hagymás (pl. a kardvirág), hanem a gumós (pl. a dália) növényeket is teleltetni kell, de ezt mindkét típusnál máshogy kell végezni. Szabolcs azt javasolja, hogy kiemelésük után a kardvirágokat tisztítsd meg, majd helyezd papírral bélelt, kilyuggatott papírdobozba. Más dolgod nincs is velük, csupán hűvös, szellős helyre kell tenned őket, majd tavasszal gondoskodni elültetésükről. A gumós növények teleltetése már bonyolultabb feladat, mert nem tartják meg olyan jól a nedvességet. Felszedésüket követően tisztítsd meg gumóikat a földtől, a beteg, sérült részeket pedig távolítsd el. Ha ezeket rajta hagyod, akkor szinte biztos, hogy tönkre fognak menni.
„A teleltetés egyik módja, ha a kilyuggatott papírdobozt megtöltünk tőzeggel, és ebbe helyezzük a gumókat, majd a dobozt egy sötét, hűvös helyre tesszük. A tél folyamán havonta 1-2 alkalommal spricceljünk vizet a tőzegre, de ne áztassuk át. A másik módszer a száraz teleltetés. Ez is hűvös, sötét helyen történik, itt papírdobozva, újságpapírba csomagolva teleltetjük a gumókat, de ebben az esetben a kisebbek kiszáradhatnak, így a módszert mindig a gumó méretéhez igazítsuk” – tette hozzá a kertészmérnök.
