Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy könnyed társasjáték. Egy inspiráló sci-fi. Egy elgondolkodtató könyv. Sorozatunkban elmondjuk, hogy milyen hétköznapi apróságok tettek minket boldoggá ezen a héten.
Réka egy jópofa, pörgős játékkal dobta fel a hétköznapokat, Kristóf sci-fit olvasott, Zsófi pedig egy pszichológus történeteiből inspirálódott.
Articsóka móka
Fejes Réka
A társasjátékos cikksorozatom miatt rengeteg játék fordul meg a kezeim alatt. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy ezek közül leginkább azok okoztak függőséget, amikre – egyenesen arányosan – a legtöbb időt és energiát fordítottam. De hogy őszinte legyek, nincs mindig kedvem három napot tölteni egy játékszabály bogarászásával, vagy este héttől hajnal kettőig egy gigantikus tábla felett világmegváltó stratégián töprengeni. Néha csak egy gyors partira vágyom, ami kizökkent a napközben rám telepedett fáradtságból és kedvtelenségből, és nem veszi igénybe túlságosan a fejemben nyikorgó fogaskerekeket.
Az Elvetemült veteményes elsősorban azért nőtt a szívemhez, mert ajándékba kaptam, így miközben nem játszom vele, nem hajtogatja egy halk, ámbár rém idegesítő hang a fejemben, hogy úgy játsszak, hogy bizony majd szöveget kell produkálnom a játékélményből. Másodsorban azért szerettem meg, mert irtó aranyos a kivitelezése: a kis fémdoboz, ami megfér a strandtáskában és a piknikkosárban, a riadt articsóka a fedelén és a jópofa zöldségek a kártyákon. Akárki akármit mond, a dizájn igenis ad a játékélményhez, ami – nem mellesleg – abszolút kikapcsol. Egyszerű, gyors, pörgős. Végtelenül vidám játék, ami akkor is meg tud mosolyogtatni, ha szégyenszemre kikapok.
Nők az űrben
Csabai Kristóf
Február 18-án sikeresen landolt a Mars felszínén a NASA Preservance marsjárója, aminek feladata, hogy az élet nyomait kutassa a vörös bolygón. A landolás helyszínét a Hugo- és Nebula-díjas Octavie E. Butlerről nevezték el, akinek munkáját ezek után bűn lenne nem ismerni...
Magyarországon főként a Xenogenezis-trilógiáról ismerhetjük. A sorozat első részében, a Hajnal című regényben megismerkedhetünk Lilithtel, a fiatal nővel, aki az egész Földet érintő nukleáris háború során elveszíti a családját, és egy földönkívüli űrhajón tér magához. Hamarosan megismerkedik fogvatartóival, az oankálinak nevezett faj képviselőivel. Kiderül, hogy évszázadokra hibernálták őt, de most, hogy szülőbolygója újra élhetőnek tűnik, felébresztik, hogy egy általa választott csoporttal térjen vissza, és népesítse be a Földet. Kedvességüknek azonban ára van, amit Lilith túl magasnak tart.
Butler a ’70-es években tört be a science fiction irodalomba, amit akkor még főként fehér férfiak uraltak. Leleményes hőseivel és az űrkutatást inspiráló történteivel kiérdemelte, hogy a marsi leszállópálya az ő nevét viselje.
Akarsz róla beszélni?
Fenyvesi Zsófi
Lori Gottlieb könyve az egyik legjobb szórakoztató olvasmány, amit leemeltem a polcról mostanában. Teljesen új megvilágításba helyezi a pszichológus-kliens kapcsolatot azzal, hogy megmutatja, amit amúgy is tudnunk kéne: a pszichológus is ember. Neki is vannak jó meg rossz napjai, neki is lehetnek olyan elakadásai, amikre nem lát rá, és csak egy másik pszichológusnál tudja kibogozni a csomót. És ott, kliensszerepben ő is ugyanazon az úton megy keresztül, amin az ő páciensei, ugyanolyan baklövéseket követ el, sír, hisztizik, értetlenkedik, fejlődik.
Nekem azt tanítja ez a könyv, hogy az élet igenis szórakoztató, és ha tudunk nevetni magunkon, a fordulatokon – akkor is, ha közben nem vagyunk jól –, az hatalmas segítséget jelent. Talán ez a kulcsa mindennek. A megfelelő dolgot a megfelelő komolysággal kezelni – de egy grammal sem többel. A könyv azt is megmutatja, milyen szörnyű helyzetekbe tudunk kerülni, hogy gondolkodik egy halálos beteg fiatal nő, egy gyermekét gyászoló férfi, hogy hullik szét egy boldognak hitt párkapcsolat. De amíg át tudjuk látni a helyzet működését, amíg tudunk nevetni és megfelelő barátokra támaszkodni, amíg éhezzük az életet – jusson belőle akármennyi is aznapra – és a nevetést, addig minden rendben van. Ja és persze a kutya. Kutyának mindig lennie kell.
Kíváncsi vagy, hogy mi tett minket boldoggá a múlt héten? Kattints, és olvasd el a cikkünket!
