Ennek a cikknek az írása nem kezdődhetett volna meg, ha nem iszom meg előtte egy jó lattét. Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal, hogy egy jó kávéval indul be igazán a napom. Nem is feltétlenül a koffeintartalma, az élénkítő hatása, sokkal inkább a rituálé miatt.
A reggeli kávét aztán több másik követi a nap folyamán, és bár próbálom egészséges keretek között tartani a – mértékkel amúgy kifejezetten jótékony hatású – kávéfogyasztást, ebben a kihívásban jelenlegi tesztalanyunk nem segített. A Saeco Xelsis Suprema ugyanis annyira jól funkcionál, hogy már-már függőséget okoz. Nézzük is, miért!
Mint sokan, én is az egyetem alatt szoktam rá a kávézásra, a vizsgaidőszakok időbeosztása és nyomása igencsak kedvez a kávézási rutin kialakulásának. Később a különböző munkahelyeimen is elengedhetetlen volt a közös kávé, már csak azért is, mert a legtöbb infót soha nem a megbeszéléseken, sokkal inkább a konyhában, a kávégép mellett lehetett megtudni, és a legjobb közösségek is ott alakultak ki. Otthon azonban nagyon sokáig egyáltalán nem kávéztam, az már csak a gyerekek születésével kezdődött el (aki szülő, pontosan tudja, miről beszélek).
Amikor úgy alakult, hogy már otthon is, munkában is, azaz a kávékultúra valóban az életem részévé vált,
nagyon hamar fontos lett a minőségi kávézás – ha már iszom, akkor olyat igyak, és olyan körülmények között, ami tényleg hozzáad az életminőségemhez.
Így egyetemista koromtól kezdve elég sok kávéfőző és kávégép megfordult az életemben, a kotyogóstól kezdve a Szarvasin át a különböző kapszulás készülékekig, de őszintén szólva egyik sem volt az igazi, a kávézókban rendelt latték és feketék mindig jobban estek.
Ezután találkoztam a Saeco Xelsis Supremával.
Minikávézó otthon vagy az irodában
„Az olasz gyártásnak, a legújabb, intuitív és csatlakoztatott technológiának és a szemet gyönyörködtető, 7,8”-os színes érintőképernyőnek köszönhetően ennek a kávéfőzőnek keresve se találja a párját” – írják a készülék ismertetőjében, és hát az a helyzet, hogy tényleg. A készülék nem kicsi, sőt, elsőre, még a dobozban kifejezetten nagynak tűnik, de ahogy kinyitja és összeszereli az ember, nagyon kis kompakt látványt nyújt. Egyszerű, letisztult, minden konyhába beilleszthető, az érintőképernyő meg tényleg egy csoda. Már ettől úgy érzi az ember, hogy egy minikávézó költözött az otthonába vagy az irodájába.
Testreszabott élmény
Beüzemelés után elkezdhettük kipróbálni a különböző kávéváltozatokat. Nekem a latte és a café a lait lett a kedvencem, de iszom eszpresszót, sőt időnként amerikai kávét is (és valahogy még az is finom). A legjobb, hogy egyénileg testreszabható az adott kávéváltozat, azaz onnantól kezdve, hogy beállíthatjuk az erősséget, a tejhab magasságán át az ital hőmérségletéig mindent a saját igényeink szerint alakíthatunk. A számunkra ideális beállításokat aztán el is menthetjük egy profilba, így legközelebb már nem kell állítgatni, egyszerűen csak kiválasztjuk, és a gép pontosan azt főzi, amit szeretnénk. Én mondjuk hol így, hol úgy iszom a latte machiattót, napszaktól függően szeretek az erősségen és a tejhabon is változtatni, de erre is lehetőségem van.
Tökéletes tejhab
És ha már a tejhabnál tartunk: egyetemista koromban nemcsak rászoktam a kávézásra, de diákmunkásként dolgoztam is kávézóban, ahol hosszú és alapos oktatást kaptunk arról, hogyan kell tökéletes tejhabot készíteni. Ennél a gépnél azonban nincs szükség se hőmérőre, se a pulthoz ütögetésre ahhoz, hogy valóban sűrű, kellemes állagú tejhabot kapjunk, ő ugyanis elvégzi helyettünk. (És nem, nem olyan lagymatag tejhabféle folyik ki végeredményként, mint sok kávégépből.)
No de hol a bökkenő?
Rengeteg előnye van még ennek a gépnek, a beépített vízszűréstől kezdve a receptekig, és a meglepően egyszerű karbantartásig, de persze van olyasmi is, ami akár zavaró lehet, így azt is elmondjuk. Arról van szó, hogy egy ilyen komoly kávégép bizony nem teljesen hangtalan, ami egyébként teljesen természetes, és inkább csak hozzátesz a kávézói élményhez.
