Frankel Leó nevét sokan csak a róla elnevezett, meglehetően nagy mennyiségű közterület után ismerik. A magyar politikus a véres Párizsi Kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője volt.
Az 1871. március 18. és május 28. között fennálló forradalmi párizsi kormányzat a munkásmozgalom egyik első, kézzel fogható eredménye volt a harmadik francia köztársaság idején. A szocialista és kommunista köztársaságpártiak által létrehozott kommün tisztségviselői éppen úgy internacionalisták voltak, mint az általuk képviselt elmélet, több magyar származású, lelkes kommunista vett részt a rendszer rövid életű fenntartásában, köztük Frankel Leó. Ő ugyan Budán született, de hamar Németországba került, s onnan már csak egy ugrás választotta el attól, hogy nemzetközi szinten is izgalmas politikai karriert fusson be
Frankel Leó eredetileg ötvös volt, de a németországi Népszava, a Volksstimme tudósítójaként dolgozott egy ideig. Politikai hitvallása miatt – Marx és Engels közvetlen munkatársaként részt vett az I. Kommunista Internacionálé megalkotásában – több ízben is börtönbe került.
Karl Marx nevelt lányának nem tudott ellenállni Frankel Leó
Frankel bárhol is élt éppen, mindig a munkásmozgalom aktív szervezőjeként dolgozott. A kommunista mozgalom kezdete Karl Marx mellett érte, és miatta ismerte meg
azt a nőt is, aki élete igen hosszú részét befolyásolta.
A kommün idején már aktív kapcsolatot ápolt Elisabeth Dmitrieffel. A Vörös Élisának is nevezett nő még tizenéves korában került kapcsolatba Marxszal, a vagyonos lány aktív politikai szerepet játszott nemcsak az orosz, de a genfi kommunisták között is.
Amikor 1871. március 18-án a párizsi felkelők átvették a hatalmat a város felett, Marx többek között Élisát küldte el Párizsba, hogy tájékoztassa az ott történtekről.
Attól tartott, túl korai a politikai szerepvállalás.
Az egykor Jelizavetaként anyakönyvezett asszony franciának adta ki magát és megalapította a Nők Szövetségét Párizs Védelmére és a Sebesültek Ápolására, és harcolt a barikádokon is a város visszafoglalása idején. Ekkor került kapcsolatba Frankel Leóval. Bár kapcsolatukról nem sok információ maradt fenn, az bizonyos, hogy a kommün bukása után házaspárnak álcázva hagyták el Franciaországot Anglia irányába, és Frankel Leó Genfben még azt remélte, Londonban majd valójában is együtt élhetnek. Beszédes, bár lehet véletlen is, de Jenny Marx, Karl feleségének emlékkönyvébe 1972-ben kedvenc női neveként is az „Élisa" nevet írta elsőként.
A szerelem azonban nem volt kölcsönös,
Élisa nyíltan megmondta Frankelnek, hogy nem szerelmes, nem ismeri ezt az érzést. Frankel egy darabig Londonban maradt, majd visszatért Budapestre. Csak 1892-ben szánta el magát a házasságra, akkorra már 48 éves volt.
1880-ban többekkel megalapította a Magyarországi Általános Munkáspártot. Egy évbe sem telt, hogy börtönbe kerüljön lázításért, szabadulását követően
ismét elhagyta az országot,
először újra Franciaországban, majd Ausztriában és Nagy-Britanniában élt, és folytatott aktív mozgalmi tevékenységet. Ő elnökölt a II. Internacionálé alakuló kongresszusán is. Halálát követően a Père Lachaise temetőben kísérték utolsó útjára, azonban hamvait 1958-ban hazahozták, most a Nemzeti Sírkertben a Munkásmozgalmi Pantheonja a nyughelye.
Magányosan halt meg Frankel Leó szerelme
Élisa mindeközben hazatért Oroszországba, és szerelembe esett egy intézővel, akit nem sokkal később Szibériába deportáltak. Az asszony még oda is követte, ám egy idő után nélküle tért vissza az ország szívébe. Élete utolsó részében két lányával együtt Moszkvában élt és kézművesként dolgozott vállalkozóként. Vélhetően a Lenin elleni merényletet követő megtorlás áldozatává vált.
Ha érdekel Lenin élete is, ezt a cikkünket is olvasd el!
