Az olasz hagymajós szép májust várt, árvíz jött helyette

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Olaszországban a hagymajósok a középkor óta nagy népszerűségnek örvendtek; állítólag csatát is nyertek munkásságuknak köszönhetően. Van valaki, aki a családi hagyomány miatt még mindig űzi ezt a különös mesterséget, és jóslatai a mai napig megjelennek a helyi újságok hasábjain. A mostani heves esőzések következtében kialakuló árvizek helyett a hagymalevelek egészen más májust jeleztek előre, de a hagymajósok tisztában vannak vele, hogy a pontos jóslás ilyen módszerekkel nem lehetséges, ami igazán fontos, az a hagyományőrzés.

Minden év január 24-ének estéjén a közép-olaszországi Urbania városában egy helyi tanár, Emanuela Forlini negyedekre vág egy hagymát. Ezután kiválaszt 12 hagymalevelet, amelyek az elkövetkező évre vonatkozó helyi időjárási előrejelzéseinek alapját képezik. Konyhai vágódeszkáján az év minden hónapjára kirak egy szeletet, az első a januárt, a második februárt mutatja; és így tovább, egészen decemberig. A rituálé különös jelentőségét az adja, hogy Urbania nem messze található az Emilia-Romagna tartomány azon településeitől, melyeket a heves esőzések következtében pusztító árvíz mosott el.

Csillagok helyett hagymából jósolták a jó időt

A rúnák és a tealevelek olvasásától kezdve a csillagok vizsgálatáig az emberek a történelem során olyan jeleket kerestek, amelyek megmutatják a jövőt. Ezek a különféle jóslási módok a vallási, gazdasági és környezeti kontextustól függően sokféle formát öltöttek. A középkori Európában például sokan az akkoriban elérhető zöldségfélékhez fordultak, hogy megjósolják az elkövetkező év időjárását. Olaszországban ez a zöldség a történelem során a közönséges vöröshagyma lett, ami minden gazdálkodó család számára elérhető volt.

A középkorban sokféle módon próbálták megjósolni az időjárást
Fotó: aluxum / Getty Images Hungary

Szent Pál üzenete a hagymában

A hagymajóslás rituáléjának időzítése a katolicizmusban gyökerezik, amely szorosan kötődik az olasz kultúrához: a katolikus egyházban január 25-e Szent Pál megtérésének napja. Január 24-én éjjel a katolikus hagyomány szerint Pál egyértelmű jeleket kapott, hogy kereszténnyé váljon. Ugyanez az éjszaka tűnt a legideálisabbnak a hagymajósláshoz, mivel varázslatos erőt tulajdonítottak neki.

A hagymakalendárium nálunk is sokáig népszerű volt a népi világban, de itt korábbra időzítették a jóslást.

A besózott hagymadarabokat egymás mellé helyzeték, és az óév utolsó estéjén feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy alakultak a hagymalemezek: azok a lemezek, amelyeken megolvadt a só, esős hónapokat jeleztek.

Csatát nyertek a hagymával

Montefeltro herceg életrajza leírja, hogyan nyert csatát a herceg serege a hagymajóslatnak köszönhetően: A herceg állítólag „konzultált” egy hagymával, így ő tudomást szerzett a rossz időjárásról, míg ellenfelei nem. Ha a harcoknál a későbbiekben nem is, de a mezőgazdaságban gyakran fordultak a hagymajóslathoz a gazdák, aminek a tudománya aztán generációról generációra szállt. Ez alapján döntötték el, mikor kell felszántani a földet, elültetni a magokat vagy betakarítani a termést.

Úgy hitték, a hagymából való jóslás elmulasztásával azt kockáztatják, hogy nem kerül étel a család asztalára.

„A háború végéig az emberek hittek ebben, ám egy idő után megbízhatóbb módszerekhez folyamodtak” – meséli Forlini, aki a mai napig űzi a hagymajóslás ősi mesterségét. „A nagyapám azonban, aki gazdálkodó volt, ezután is folytatta ezt a hagyományt.”

Forlini minden hagymadarabot meghint egy csipet sóval, a deszkát az ablakpárkányán hagyja kelet felé, és lefekszik. Amikor 25-én megjelennek a nap első sugarai, jegyzetfüzetével és tollal a kezében minden egyes szeletet értelmez, és keresi a jeleket, hogyan lépett reakcióba a só a hagymával. Ebből készíti el az egész évre szóló időjárás-előrejelzését, amelyet a helyi újságokban és a televízióban tesz közzé Urbania és a környező Pesaro és Urbino megye lakossága számára, akik minden évben lélegzet-visszafojtva várják az eredményeket.

A hagymajóslás tudománya generációról generációra száll
Fotó: Arx0nt / Getty Images Hungary

Nem tudomány, hagyomány

Forlini 28 éve, apja, Anselmo halála óta gyakorolja ezt a rituálét, aki az ő apjától, Domenicótól tanulta ki a furcsa mesterséget. Olaszország már csak egy maroknyi hagymaolvasó otthona, így Forlini az ország hagymaszakértőjévé vált, az évek során gyakran szerepelt a regionális és nemzeti médiában; lényegében Urbaniát e hagyomány szellemi otthonává téve. Minden évben elkészíti az előrejelzést, de nem azért, mert erősen hisz a saját jóslataiban, hanem kötelességből.

Idézőjel ikon

Az apám és a nagyapám iránti szeretetből gyakorlom ezt a rituálét, akik életben tartották ezt a hagyományt, amely a középkorig nyúlik vissza, és számomra egyet jelent a családdal.

Urbaniában a hagymás időjárás-előrejelzés továbbra is a helyi hagyomány része. 2023-ra a hagyma hosszú és hideg telet, majd esővel induló és végződő tavaszt jelzett előre, de kifejezetten enyhe és gyönyörű májust jósolt. Bár az Urbaniától észak-északkeletre lezajló események ezt nem igazolták, Forlini azonban korábban is hangsúlyozta, hogy nem az előrejelzések pontossága a fontos; az a lényeg, hogy folytatódjon a tradíció. „Mindannyian tudjuk, hogy ez nem tudományos módszer, és hogy az időjárás-előrejelzéshez meteorológusokra és műholdakra is szükség van. Ez csak egy hagyomány… egy különleges módja annak, hogy kapcsolódjunk a múltunkhoz.”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.