Ilyenek voltak a játszóterek a szocializmusban – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Anyáink, sőt, nyomokban még mi is emlékszünk arra, hogy milyen élmény volt lesiklani a jéghideg, fém csúszdán néhány évtizeddel ezelőtt. Ám az biztos, hogy a régmúlt játszótereit elmagyarázni már nem tudjuk a gyerekeinknek, megmutatni viszont igen.

Egészen hihetetlen, de a játszóterek története nem is nyúlik olyan régre vissza, mint azt gondolnánk. Még két évszázada sincs, hogy felavatták a világ elsőjét, ám azóta óriási változásokon ment keresztül. Hol volt még a hatvanas, a hetvenenes vagy a nyolcvanas években EU-komform placc meg gumiszőnyeg a gyerektalpak alatt?!

Európában létesült az első játszótér

Nem meglepő, hogy az első játszótér nem nálunk, hanem az angliai Manchesterben épült 1859-ben, de ami igaz, az igaz: a játszóterek ötlete először Németországban merült fel. A gyerekplaccok kialakítása tulajdonképpen azzal a céllal indult, hogy megtanítsák a csemetéket biztonságosan és tisztességesen játszani egymással.

Idézőjel ikon

Merthogy a kicsiknek, főleg a városiaknak, addig nemigen volt más lehetősége, mint az utcán meg a járdaszegélyen üldögélve tölteni a játszóidőt, amely – nem is kérdés – meglehetősen kockázatos volt.

Angol mintára, ugyan közel három évtizeddel később, Amerikában is felépítették az első játszóteret, amelynek vázlatos koncepcióját már 1848-ban elkészítette Henry Barnard, az Egyesült Államok későbbi és egyben első oktatási biztosa. Az 1887-ben megnyitott, San Francisco Golden Gate Park-i játszótéren volt már hinta, csúszda és körhinta is. 

Ekkor ért el Magyarországra

Noha az 1860-as években már itthon is egyre nagyobb lett az érdeklődés a játszóterekre, az első megépítéséig nem keveset kellett várni. A mai értelemben vett gyerekplaccok az 1920-as évek végén kezdtek el épülni, amelyekben már lehetett csúszdázni, homokozni, hintázni, mászókázni, sőt voltak már ivókutak és néhol öltözők és zuhanyzók is. Az első budapesti játszóteret 1912-ben nyitották meg, és nem véletlenül nevezték a gyerekek pesti Eldorádójának: volt benne körhinta, libikóka, csúszda, no és szamárfogat. 

A későbbi évtizedekben, ahogy egyre másra szaporodtak a gyermekek számára kialakított terek, több és több játékkal lehetett találkozni.

Repüljünk most vissza együtt az időben! A képre kattintva visszalapozhatsz a múltba, egészen a hatvanas évekig.

Galéria ikon

9

Galéria: Ilyenek voltak a játszóterek a szocializmusban
Fotó: Fortepan/Gothár Péter

Ha e képek kedves emlékeket idéztek fel benned, akkor biztosan örömmel gondolsz a nyolcvanas évek legmenőbb frizuráira is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.