Rázva, nem keverve: James Bond hatvan éve van a filmvásznon – mit adtak nekünk a kémfilmek?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

25 film és 60 év a vásznon: a James Bond-filmek megkerülhetetlen mérföldkövei a mozitörténelem mellett a popkultúrának is.

Ian Fleming titkos ügynöke a világ egyik legismertebb és legsikeresebb karaktere. A több mint 100 millió példányban eladott regények méltó társa a Bond-franchise, mely minden idők második legsikeresebb filmfolyama – a Harry Potter-sorozatnak csak nemrég sikerült letaszítania a trónról. A titkos ügynök – akinek alakját Ian Fleming a haditengerészet kötelékében gyűjtött tapasztalataiból gyúrta össze – 1953-ban született meg az első Bond-regényben, a Casino Royale-ban, kilenc év múlva pedig már a vásznon is bemutatkozott a Dr. Nóval.

Egy újfajta szuperhős született James Bonddal

Marvel kapitány, Batman és Superman már megjelent az emberek előtt, mire James Bond alakja megszületett a vásznon, így a szuperhőskultusz alapjait letette már Hollywood – viszont a fent felsoroltak mind olyan képességekkel rendelkező karakterek voltak, akikhez hasonló tehetséggel egy néző sem bírhatott.

James Bond, a szuperkém gyorsan meghódította a szíveket
Fotó: Roger Jackson / Getty Images Hungary

Ezzel szemben jött Bond, aki ugyan vérprofi volt hivatása terén, de például még véletlenül sem tudott repülni. A gonosszal átlagos haladóként nézett szembe, miközben karizmatikus stílusban uralta a vásznat. Ő volt tehát a frissen született szuperhősök időszámításának első olyan alakja, aki anélkül vitt végbe igazán nagy dolgokat, hogy természetfeletti képességek birtokosa lett volna – a megközelíthető szuperhős pedig azóta is kedvenc.

A franchise-ok hajnala

Ma már mi sem természetesebb, mint ha egy filmből franchise születik: egy-egy sikeresebb regénysorozat nem kerülheti el azt a sorsot, hogy több részben a vászonra adaptálják. Ez régen azonban nem volt még egyértelmű választás: a James Bond-filmek az elsők e téren is. Több évtizedet felölelő karrierjük több színész nevéhez is köti a titkos ügynök szerepét.

Sean Connery összesen nyolc alkalommal bújt Bond bőrébe: hozzá hasonlóan erős kötődést Roger Moore-nak és Daniel Craignek sikerült kialakítania a karakterrel, George Lazenby és Timothy Dalton csak egy, illetve két filmben alakították a titkos ügynököt, Pierce Brosnan pedig négy alkalommal lehetett 007-es. A színész szerepéhez való különleges kötődésében is fordulópontot hoztak a Bond-filmek: ezeket a neveket saját idejükben elég nehéz volt elválasztani a franchise-tól, és a 007-estől a Nincs idő meghalnival elbúcsúzó Daniel Craig utódának kilétéről is intenzív találgatások folynak. A dolog egyelőre egyáltalán nem lefutott még, az Esquire úgy tudja, az év második felében kezdenek el egyáltalán foglalkozni Bond castingjával, és 

gyakorlatilag bármi elképzelhető – az éppenséggel nem, hogy nő legyen Bond, legalábbis egyelőre, de az nem garantált, hogy ismét egy fehér férfi kapja majd meg az ikonikus szerepet.

A reboot, amely Craig esetében nagyon is bejött, máskor is működhet.

Egy új Bond-film bemutatása igazi esemény
Fotó: Chris Jackson / Getty Images Hungary

A kémfilmek népszerűségét is Bondnak köszönhetjük

James Bond nélkül talán Jason Bourne sem lenne, vagy a Kingsman-filmek: az is igaz ugyanakkor, hogy ez a műfaj nem könnyű, a filmek könnyen repetitívvé válhatnak, ezért különleges tehetségre is szükség van ahhoz, hogy sikerüljön megfelelő elegyet létrehozni.

Ebben a különleges elegyben a Bond-lányoknak is nagy szerepe volt, akik bár általában igen attraktív színésznők, szerepük nem merül ki abban, hogy a vágyak tárgyává váljanak, hanem aktív alakítói is az eseményeknek. Létezésük számos női hőst hívott életre a Vörös verébtől Salt ügynökig.

A zene is ikonikus

A Martinin túl a főcímdal is szervesen hozzátartozik egy Bond-filmhez: a legkülönbözőbb műfajokból érkező előadók az A-hától Shirley Bassey-n és Tina Turneren át Billie Eilishig terjednek, a Bond-téma gitárriffje pont olyan szorosan tartozik mára Bondhoz, mint a képsor, mely minden főcím elején látható. A Bond-dalok úgy utalnak az adott korszak zenei világára az előadó személyén keresztül, hogy azért mégis érezhetően egységet alkotnak. Bond-dal előadójává válni hírértékű, szakmai elismerés is egyben.

Tina Turner a Golden Eye című dallal járult hozzá az Aranyszem sikeréhez
Fotó: Dave Hogan / Getty Images Hungary

A film, amiben megéri hirdetni

Az óra, amit Bond visel, az autó, amit vezet, az öltöny, melybe belebújik, mind-mind szimbolikus jelentőségűek – akárcsak az, hogy mit iszik, rázva, nem keverve. Az ebben rejlő lehetőségeket természetesen a reklámipar is felismerte. Sean Connery még saját Rolexét viselte a filmben, de később a Seiko, majd az Omega is rájött, hogy Bondhoz tartozni jó. Utóbbi márka 1995 óta hivatalos szponzora a franchise filmjeinek – Lindy Hemming jelmeztervező vetette fel, hogy ez a márka illene leginkább az ügynök személyéhez.

Bond autói az Aston Martintól az Audiig épp olyan fontos részei univerzumának, mint mostanra Tom Ford öltönyei. A Heineken is invesztált a filmsorozatba, cserébe egy reklámjukban Craig Bondként fogyasztja el sörét.

Ezt a hagyományt más filmek is átvették, a termékmegjelenítés már nem izzadságszagú próbálkozás, hanem stílusos és organikus összetevőként jelenik meg,

James Bond pedig ezektől a kiegészítőktől csak még vonzóbb és stílusosabb kémmé válik, akit férfiak és nők egyaránt szívesen néznek a vásznon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.