Hogyan kerültek a cowboyok és az indiánok Szegedre?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha az iskolakezdés fáradalmai után máris azon töröd a fejed, hová lehetne elutazni egy hétvégi kikapcsolódás erejéig, Szeged jó választás lehet: a Móra Ferenc Múzeum időszaki kiállítása, A legendás vadnyugat egészen biztosan izgalmas időtöltés kiskamasz gyerekek számára.

Winnetou, Old Shatterhand, Bőrharisnya, vérszomjas sziúk, békepipák és tolldíszek… aki szerette az indiánregényeket, bizonyára ma is megdobban a szíve és saját gyerekkora is eszébe jut, ha szóba kerül a vadnyugat. A Móra Ferenc Múzeumban nemcsak a vadnyugati mindennapokat, hanem izgalmas, olykor magyar vonatkozású relikviákat is felfedezhetnek az érdeklődők.

Old Shatterhand is magyar volt?

Noha a hírekbe mostanság a Winnetou lehetséges németországi betiltása kapcsán került be Karl May, Szegeden találkozhatunk a német író munkáival és regényeiből jól ismert világgal is. A kiállításon látható annak a Xántus Jánosnak a karabélya is, akiről a legenda szerint Old Shatterhandet mintázta Karl May. (Xántus az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után emigrált az Egyesült Államokba, kalandos élete során volt matróz, hírlapkihordó, zongoratanár és vasúti mérnök is. Részt vett a Pacific vasút építésében, és a prérit járva, majd különböző katonai erődítményekben teljesített szolgálatot.)

A cowboyok életébe is bepillantást nyerhetünk a kiállításon
Fotó: Móra Ferenc Múzeum

Amerikai és magyar kollekció

A tárlat törzsanyaga az Amerikai Egyesült Államokból, az Oklahomai Cowboy és Western Múzeumból érkezett. A tárgyak között találhatóak nyergek, csizmák, kalapok, egy teljes cowboyruházat, valamint sarkantyúk és kések is. Az amerikai kollekció mellett magyarországi múzeumokból és gyűjtőktől érkező tárgyakat is megtekinthetnek az érdeklődők. Megismerhetik a cowboyok mindennapjait, szokásait, a különböző területen élők életének hasonlóságait és különbségeit.

Bud Spencer bilincsei

A tárlaton olyan filmes kellékek is megtekinthetők, mint a kalap, amit Tom Selleck a Monte Walsh című westernfilm főszereplőjeként viselt, vagy a Bud Spencer-féle „spagetti” westernekben használt fegyverek, övek és bilincsek. A látogatók megismerhetik az indiánok öltözködését, törzsi viseleteiket, láthatnak eredeti bőringet, ágyékkötőt, eredeti fejdíszt, békepipát, amuletteket és indián használati tárgyakat is.

Magyar indiánok a Bakonyban

A kiállítás különlegessége, hogy a magyar indián közösség által készített tárgyakat is bemutatnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum Rézbőrű volt az alkony című tárlata 2021-ben volt látható Budapesten, és most Szegedre is eljutottak a „magyar indiánozás” történetét és hagyományait bemutató tárgyak: például gyermek- és felnőttmokaszinok, teljes viseletek, sátrak, vagy éppen egy túrakenu. Az 1940-es években Borvendég Deszkáss Sándor, alias Fehér Szarvas állítólag tiszteletbeli indián törzsfőnök volt, több könyve is megjelent, majd a hatvanas években tartott indiántáborokat kaposvári fiatalokkal. Ez az államvédelemnek is szemet szúrt, és letartóztatták a Magyar Népköztársaság államrendje iránti összeesküvés vádjával. De az énekes-dalszerző Cseh Tamás is táborozott barátaival 1961-től magyar indiánként a Bakonyban, az orientalista Baktay Ervin pedig a Dunakanyarban alapított indiántáborokat.

Indiántábor Kismaroson 1938-ban: Szürke Sólyom, Nyílhegy Jr., Heverő Bölény a tábor alapítója (Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész) és Öreg Halászsas–Koós Árpád / Kocsis András
Fotó: Fortepan / Zsivkov Anita

A gyermekeket külön interaktív, játékos terem várja: beöltözhetnek cowboynak, beülhetnek egy indián sátorba és játékosan ismerkedhetnek meg a vadnyugati mindennapokkal. A kiállítóteremben folyamatosan eredeti indián fotókat vetítenek, mellyel megidézik a régi idők indián világát, és a countryzenei aláfestés sem hiányozhat. A kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban hétfőtől vasárnapig, 10–18 óráig tekinthető meg 2022. december 31-ig.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.