Meg sem született kisbaba vált apává: ez a genetikai trükk kellett hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ez a történet egy sikertelen apasági tesztről szól, no meg a genetikai kimérizmusról, és egy férfiról, akinek gyermeke tudtán kívül saját meg nem született ikertestvérétől született.

Egy névtelenséget kérő washingtoni házaspár gyermeket szeretett volna, de természetes úton nem jártak sikerrel. Termékenységi kezelések sorozata után végül 2014 júniusában megszületett a kisfiuk. Úgy tűnt, minden rendben van, egészen addig, amíg vérvizsgálatot nem végeztek az újszülöttön. Ekkor derült ki, hogy a vércsoportja alapján nem áll megfelelően közeli rokonságban a saját szüleivel. 

A férfit felkérték, hogy végeztessen utólagos apasági tesztet. Meg is tette, majd kiderült, hogy nem ő a baba apja. További vizsgálatokat végeztek, mire végre kiderült, hogy nem hűtlenségről van szó, és a termékenységi klinika sem hibázott. A spermiumot az apától vették, csakhogy ő maga sem tudta, hogy annak idején egy ikerpár egyik tagja volt. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a két baba eggyé olvad, s az életben maradó, kifejlődő baba kiméraként éli az életét, azaz két DNS-készlete van egy helyett, így a szaporodás során is előfordulhat, hogy nem a saját génkészlete öröklődik, hanem testvéréé. Így történhetett meg, hogy – tudományos nyelven atetragametikus kimérizmusnak hála – az apa a saját, elhalt ikertestvérének gyermekét nevelheti fel. Később a párnak született még egy gyermeke, aki már valóban a férfitól örökölte a génkészletét, ám a két, ugyanabban a családban felnövő gyermek mégsem teljesen vér szerinti testvére egymásnak. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.