Okostelefon egy 17. századi festményen: bizonyíték az időutazásra?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Okostelefon a kézben, Nike edzőcipő a lábon – hogyan kerülhettek ezek a meglepő részletek évszázadokkal ezelőtt keletkezett festményekre?

Nagyot nézhetett az, aki az amszterdami Rijksmuseumba látogatva megpillantotta Pieter de Hooch egyik festményét: mai szemmel nézve teljesen úgy tűnik, mintha a kép egyik alakja egy okostelefont tartana a kezében. Az „iPhone-t” először 2016-ban látta meg De Hooch festményén Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, aki egy amszterdami városlátogatás során tért be a múzeumba. „Mindig azt hittem, hogy tudom, mikor találták fel az iPhone-t, de most már nem vagyok benne biztos” – viccelődött az eset után Cook, arra utalva, hogy a telefon 2007-ben került forgalomba, a festmény viszont 1670-ben keletkezett.

Ferdinand Georg Waldmüller festményét nézve az időutazás lehetségesnek tűnik
Fotó: Wikimedia Commons

Ugyancsak érdekes ránézni egy osztrák festő, Ferdinand Georg Wardmüller egyik festményére, amin, úgy tűnik, egy nő lépdel a mezőn, az okostelefonjába mélyedve. Úgy tűnik, randevúra igyekszik: egy férfi vár a kép jobb alsó sarkában, rózsával a kezében. Akár egy Tinderen megbeszélt találkozóra is igyekezhetne – ha nem éppen 163 évvel ezelőtt készült volna a festmény. A müncheni képtárban látható festmény azonban nem a festő látnoki képességeiről tanúskodik: a szereplők valójában imakönyvet tartanak a kezükben, ami hogy, hogy nem, éppen úgy fest, mint egy 21. századi okostelefon.

Legalább ilyen különös a flamand Ferdinand Bol Egy fiú portréja című festménye. Az 1652-ben keletkezett, állítólag a művész nyolcéves fiát ábrázoló képen ugyanis úgy tűnik, a kisfiú egy Nike cipőt visel. A divatos megjelenésű fiatalember sikerének a londoni National Gallery szóvivője is örült, és Twitteren hívta fel a figyelmet a különös részletre, amely egyesek szerint azt bizonyítja: a fiú valójában időutazó. A Nike logóját ugyanis hivatalosan 1964-ben kezdték el használni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.