Okostelefon a kézben, Nike edzőcipő a lábon – hogyan kerülhettek ezek a meglepő részletek évszázadokkal ezelőtt keletkezett festményekre?
Nagyot nézhetett az, aki az amszterdami Rijksmuseumba látogatva megpillantotta Pieter de Hooch egyik festményét: mai szemmel nézve teljesen úgy tűnik, mintha a kép egyik alakja egy okostelefont tartana a kezében. Az „iPhone-t” először 2016-ban látta meg De Hooch festményén Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, aki egy amszterdami városlátogatás során tért be a múzeumba. „Mindig azt hittem, hogy tudom, mikor találták fel az iPhone-t, de most már nem vagyok benne biztos” – viccelődött az eset után Cook, arra utalva, hogy a telefon 2007-ben került forgalomba, a festmény viszont 1670-ben keletkezett.
Ugyancsak érdekes ránézni egy osztrák festő, Ferdinand Georg Wardmüller egyik festményére, amin, úgy tűnik, egy nő lépdel a mezőn, az okostelefonjába mélyedve. Úgy tűnik, randevúra igyekszik: egy férfi vár a kép jobb alsó sarkában, rózsával a kezében. Akár egy Tinderen megbeszélt találkozóra is igyekezhetne – ha nem éppen 163 évvel ezelőtt készült volna a festmény. A müncheni képtárban látható festmény azonban nem a festő látnoki képességeiről tanúskodik: a szereplők valójában imakönyvet tartanak a kezükben, ami hogy, hogy nem, éppen úgy fest, mint egy 21. századi okostelefon.
Legalább ilyen különös a flamand Ferdinand Bol Egy fiú portréja című festménye. Az 1652-ben keletkezett, állítólag a művész nyolcéves fiát ábrázoló képen ugyanis úgy tűnik, a kisfiú egy Nike cipőt visel. A divatos megjelenésű fiatalember sikerének a londoni National Gallery szóvivője is örült, és Twitteren hívta fel a figyelmet a különös részletre, amely egyesek szerint azt bizonyítja: a fiú valójában időutazó. A Nike logóját ugyanis hivatalosan 1964-ben kezdték el használni.
