A hurrikán, amely a holtaknak sem hagyott nyugtot: ezt tette a halottakkal a Katrina

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A hurrikán feltépte a mauzóleumok ajtaját, és kimosta nyughelyükről a halottakat: azon túl, hogy a hozzátartozók lelkén is újabb sebet ejtett, rengeteg feladatot adott a mentésben dolgozóknak.

A Katrina okozta károkat nagyságrendileg 125 milliárd dollárra becsülték Amerikában: amikor a 2005-ös hurrikánra vagy más természeti csapásokra gondolunk, általában azt vesszük számba, hány ember életét követelték ezek, illetve mennyi épületben esett kár. A temetőkre ritkán gondolunk a károsultak közt, pedig ezekben is komoly pusztítást végzett a Katrina – valamint az előtte és utána lecsapó, más katasztrófák is.

A hurrikán nem kímélte a temetőket sem

A Katrinával érkező árvíz, szél és esőzés több mint 1500 sírt rongált vagy semmisített meg 2005-ben: a New Orleans-i Diamond Cemeteryben a koporsók egy részét feltépte az ár, a maradványokat pedig házakba és utcákra sodorta a víz. 

A végsőnek hitt nyughelyükről kiragadott holttestek utáni kutatás még hónapokkal a Katrina távozása után is folyamatban volt,

és bár a temetőkben tett kár helyrehozható, még egy évtizeddel a hurrikán után is volt min dolgozni.

A halottak nyugalmának a hurrikán vetett véget
Fotó: Mario Tama / Getty Images Hungary

Az érintett családok – amennyiben szeretteik maradványait sikerült megtalálni – újra kellett, hogy temettessék őket, ami kétségkívül megrázó esemény. Hogyan képes egy hurrikán akkora pusztítást végezni, hogy minderre szükség legyen?

A halottak nyugalma sem szent a természet erői számára

A víz hihetetlen erőt képes kifejteni, köbméterenként körülbelül 1700 fontot (kb. 771 kilót) nyom. 1993-ban a Missouri folyó áradása az 1500 sírhely mintegy felét rongálta meg. Az 1999-es Floyd hurrikánt követő áradás több mint 200 koporsót mosott ki a helyéről. 

2005-ben a Katrina hurrikán után több száz koporsót kellett megkeresni Mississippiben, Alabamában és Louisianában.

A 2008-as texasi Ike hurrikán idején az áradás szintén koporsókat mozgatott el és sírboltokat nyitott fel a temetőkben, 2012-ben az Isaac több száz koporsót vitt nagy távolságra. A 2021-es Ida sem kímélte a holtakat sem, a temetőkben is pusztított.

A víz által elragadott koporsókban nyugvók maradványait igazságügyi patológusoknak kell azonosítania, ami sok időt felemésztő, nehéz munka, és a siker sem garantált. A koporsókon hiába található sorozatszám, ha ezt a temetőkben nem jegyzik fel. Egyes koporsókban, melyeket még a hatvanas években temettek el, találtak temetési tekercseket, amely segíteni tudott az azonosításban, de így is maradtak olyan testek, amelyeket

Idézőjel ikon

rózsafüzérek, hegek, pacemakerek, röntgenfelvételek, vizuális azonosítás vagy DNS-egyezés alapján kellett azonosítani.

Nehéz munka ez

Az azonosításhoz azonban meg kell találni a koporsókat, és ez sem mindig egyszerű munka.

Ryan Seidemann, a louisianai állami temetői akciócsoport vezetője szerint a koporsókat bárhova elviszi a víz.

A koporsók valóban eljuthattak akárhova
Fotó: Chris Graythen / Getty Images Hungary

„Hoztunk már vissza koporsót udvarokról, gátakról, lépcsőházak alól. Semmi logika nincs abban, hova jutnak el, a mi logisztikai problémánk, hogy kitaláljuk, hogyan hozzuk ki őket onnan” – nyilatkozta az Ida után. Elmondása szerint az otthonaikat megtisztítani igyekvők számára felzaklató lehet, amikor koporsót találnak visszatértükkor a házukban, de általában türelmesen viselkednek és kivárják, amíg azt méltó módon sikerül elszállítani.

Nem minden koporsót találnak meg ugyanakkor egy ilyen katasztrófát követően: vannak köztük olyanok, amelyeknek egészen a partig sikerül eljutnia, és az sem elképzelhetetlen, hogy végül az óceán szippantja magába azokat. Nehéz ezzel az ismételt veszteséggel megbirkózni: az érintett családok éveken át reménykednek abban, hogy mégis megkerül majd szerettük holtteste, de erre garancia sosincs.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.