Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Szovjetunió vezetőjét nem engedték be Disneylandbe, ezért elhatározta, saját élménypark-komplexumot épít odahaza, ami még az amerikai csodaparkot is túlszárnyalja: Hruscsov semmi pénzt és energiát nem sajnált a gigaprojekt megvalósításához, a terv mégis kudarcba fulladt.
A hidegháborús feszültség enyhítésének és a két szuperhatalom közötti viszony javításának érdekében 1959 szeptemberében Nyikita Hruscsov szovjet első titkár 13 napos látogatásra érkezett az Egyesült Államokba, melynek során végigjárta a legfontosabb amerikai nevezetességeket, politikai vezetőkkel és hírességekkel találkozott, és még a helyi mezőgazdaság rejtelmeibe is betekintést nyerhetett. Egyik legnagyobb vágyáról azonban, hogy ellátogasson a kaliforniai Anaheimben négy évvel korábban megnyílt legendás vidámpark-komplexumba, Disneylandbe, kényszerűen le kellett mondania.
Biztonsági okokból nem engedték be Disneylandbe
Hruscsov felesége és kísérete társaságában szeptember 18-án Los Angelesbe érkezett, ahol meglátogatta a 20th Century Fox filmstúdiót, megtekintett egy forgatást, majd Frank Sinatra, Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor és más sztárok társaságában díszebéden vett részt. Az esemény jó hangulatban telt,
a kedélyes légkör azonban gyorsan szertefoszlott, amikor a Fox vezérigazgatója, Spyros Skouras bemutatta Hruscsovot a Los Angeles-i városházán, és beszédében bírálta a szovjet vezető pár nappal korábbi kijelentését, miszerint a kommunizmus el fogja temetni a kapitalizmust
(amit az amerikai sajtó szándékosan félreértelmezett, és nyílt Amerika-ellenes támadásként prezentált).
A megsértett Hruscsov azonnal védekezni kezdett a rágalmak ellen, az igazi feketeleves azonban csak ezután következett, amikor közölték vele, másnapra tervezett disneylandi látogatását le kellett fújni, ugyanis a hatóságok képtelenek lennének garantálni a vendég biztonságát a híres vidámpark-komplexumban. A hirtelen haragjáról ismert szovjet vezető, aki köztudottan rajongott a Disney-stúdió rajzfilmjeiért, és alig várta a látogatást, dühbe gurult, és mérgesen magyarázatot követelt: „Talán kolerajárvány tört ki abban a vidámparkban? Vagy gengszterek vették át az irányítást, akik meg akarnak gyilkolni engem? Netán rakétákat gyártanak odabent?”
Ugyan Sinatra azt tervezte, titokban elviszi Hruscsovot és feleségét Disneylandbe, a látogatás végül tényleg meghiúsult – egyesek szerint legalább annyira az Egérbirodalom ura, Walt Disney híresen kapitalista és jobboldali nézetei álltak a háttérben, mint az elégtelen biztonsági feltételek –, az illusztris vendég pedig csalódottan folytatta kaliforniai körutazását, majd Iowába, Pennsylvaniába, végül Washingtonba utazott, ahol Dwight Eisenhower elnökkel volt találkozója.
Állatkert és helikopter-leszállópálya is lett volna Csodaországban
A megsértett Hruscsov azonban nem adta fel vidámparkos álmait: hazatérése után úgy döntött, jól beint a nyugati kapitalistáknak, csinál egy saját Disneylandet, ami nagyobb és látványosabb lesz az amerikai létesítménynél, és bizonyítja a világnak a szovjet innováció és technológia elsőrangúságát. A projekt helyszínéül Moszkva nyugati külvárosát, Fili-Kuncevo negyedet jelölték ki (itt lakott egyébként utolsó éveiben Sztálin), ahol egy 260 hektáros beépítetlen árterületen húzták volna fel a Csodaország névre keresztelt grandiózus élményparkközpontot.
A terv szerint a gigantikus komplexum Disneylandhez hasonlóan a gyerekek és a családok számára nyújtott volna felhőtlen és aktív kikapcsolódást,
azonban az amerikai riválissal szemben nem a névadó filmstúdió rajzfilmjeinek világát, hanem a Szovjetunió színes és változatos vidékeit varázsolta volna eléjük. A tervek szerint a látogatók megtekinthetik a tundrák és tajgák, a hegyvidékek, tengerpartok, az ázsiai sztyeppék világát, betekinthetnek a tengerek mélyére egy óriási vizes medence segítségével, melyet a legváltozatosabb vízi élőlények népesítenek be, de egy hatalmas állatkertbe is elzarándokolhatnak. A park legnagyobb látványosságát a főváros, Moszkva élethű makett mása jelentené, tele buzgó emberkékkel és játék autókkal, a nagyvárosi élet mozgalmas mindennapjait megelevenítve.
„A parkban a gyerekek nemcsak látogatók, kirándulók, hanem aktív résztvevői lesznek mindannak, ami Csodaországban történik. A srácok maguk fogják irányítani a rakétákat, az űrhajókat, tengeralattjárókat…” – írta a központi bizottság számára írt felterjesztésében az SZKP moszkvai városi bizottságának titkára, V. Usztyinov. Ha mindez nem lenne elég, Csodaország megálmodói a parkkomplexumhoz szállodákat, sportpályákat, strandot, saját kikötőt és helikopter-leszállópályát is terveztek, az ország más részeiről érkező turistákat ugyanis helikopterrel szállították volna a helyszínre a moszkvai repülőterekről.
Hruscsov bukása a szovjet Disneylandet is elsöpörte
Hruscsov a csodaparkot kiemelt jelentőségű építési projektnek nyilvánította, vagyis ugyanolyan fontosnak számított, mint az atomerőművek, a tengeri kikötők, sőt, az új városok létrehozása, és elképesztő összegű, 600 millió rubeles költségvetéssel indította útjára az építkezést (viszonyításképp egy új autó 3000-5000 rubelbe került, egy átlagos szovjet munkás pedig havi 85 rubelt keresett akkoriban).
Csodaország szellemi programjának megalkotásával a korszak két legnevesebb szovjet sci-fi íróját, Alekszandr Kazancevet és Ivan Jefremovot bízták meg,
a komplexum a tervek szerint 3-4 éven belül üzemkész lett volna; a tervezők úgy becsülték, nyáron napi 300 ezer, télen pedig napi 200 ezer látogatóval számolhatnak majd.
Hiába indult el azonban az ambiciózus tervezgetés és csoportosították át az építési költség első részét az állami költségvetésben, a Csodaország-projekt szinte azonnal hamvaiba hullt. A kijelölt helyszín teljesen alkalmatlannak bizonyult egy hasonló nagyszabású építkezésre, így a tervezett élményközpontot a Jaroszlavi sugárút melletti parkos részen található Népgazdasági Eredmények Kiállítása (VDNH, ma Összoroszországi Kiállítási Központ) területére költöztették át, ahol a remények szerint az 1967-es világkiállítást rendezték volna. A Szovjetunió azonban – elsősorban a politikai légkör miatt – elbukta a világkiállítás rendezéséért folytatott harcot, így végül ebből az ötletből sem lett semmi.
A Csodaország-projektet Hruscsov 1964 októberében történt megbuktatása söpörte le végleg az asztalról, amikor az első titkár utódja, Leonyid Brezsnyev szinte az összes, Hruscsov nevéhez köthető beruházást és nagyobb szabású vállalkozást azonnal törölte. A moszkvai Disneyland megépülésére egészen 2020-ig kellett várni, amikor megnyitotta kapuját az Álomsziget névre keresztelt, 300 ezer négyzetméter területű szórakoztató park, ahol a látogatók a klasszikus szovjet-orosz mesék és rajzfilmek, illetve külföldi műsorok (Hupikék törpikék, Tini-nindzsa teknőcök, satöbbi) világába utazhatnak el. A másfélmilliárd dolláros projekt nem mindenkinek nyerte el a tetszését, sokan kritizálták például, hogy az építkezés során a környék értékes természeti kincseinek jelentős részét elpusztították.
