Unod a telet? A hatodik évszázadban egyszer másfél évig tartott

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A különösen hosszú tél szokatlan jelenségéért egy porfelhő felelt, mely Európa mellett Ázsia egy részét is beterítette, nyomában pedig nemcsak hideg, hanem éhínség is járt.

A különleges jelenség, amely kékes ködbe és örök télbe vonta az érintett területeket 536–537-ben tette fagyossá a nyarat is. Egészen Kínáig ért a légköri jelenség, amely írásos források szerint nyári havazással járt. Mongólia, Szibéria, de még Chile és Argentína ebből az időszakból származó fáinak évgyűrűi is arról tanúskodnak, hogy a növények alig nőttek a kedvezőtlen körülmények miatt az egész következő évtizedben.

Így írtak a korabeliek a végtelen hosszú télről

A szokatlanul hosszú, területtől függően 12–18 hónapon át tartó tél részleteire a nyolcvanas években bukkant két amerikai tudós, akik vulkánkitörésekről szóló történetírói feljegyzéseket kerestek. Az 536–538 közti időszakból számos természeti katasztrófa leírásába botlottak bele: ezek így emlékeztek meg az eseményekről:

  • „[A] nap elsötétült, és sötétsége másfél évig tartott […] Mindennap körülbelül négy órát sütött, és ez a fény mégis csak gyenge árnyék volt […] a gyümölcsök nem érettek be, és a bornak savanyúszőlő-íze volt” (Szíriai Mihály)
  • „Mert a nap egész évben fénytelenül adta fényét, mint a hold, és rendkívül úgy tűnt, mintha a nap fogyatkozásban lenne, mert a sugarak, amelyeket ontott, nem voltak világosak, sem olyanok, mint amilyeneket szokott ontani.” (Pokopiosz)
  • „[A] nap kezdett elsötétülni nappal és a hold éjjel, miközben az óceánon zúgott a víz, ebben az évben március 24-től a következő év június 24-ig…” (szír forrás)
Tél vége felé okkal érezheted, hogy elég volt a hosszú, szürke hetekből – na de mit tennél, ha három hónap helyett másfél évig tartana az évszak?
Fotó: Walerija Weiser / EyeEm / Getty Images Hungary

A tél nyomában éhínség járt

A leírások szerint Kínában az Alpha Carinae csillagot az 536. évi tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején sem láthatták úgy, mint korábban, az 536 és 538 közötti éveket pedig nyári havazás, fagy, szárazság és súlyos éhínség jellemezte.

Az 536-ot követő tíz évben a skandináv fenyők, az európai tölgyek, sőt számos észak-amerikai faj, köztük a sörtefenyő és a rókafarkfenyő esetében is sokkal lassabban zajlott a növekedés folyamata, mint általánosságban. Az ebből az időszakbál származó, építkezéseken felhasznált faanyagok vizsgálatával tudták megállapítani, hogy a fák évgyűrűinek méretében jelentős csökkenés állt be ekkor.

Európában ugyanakkor ez a természeti katasztrófa még csak a kezdet volt: 

két évvel később jött a pestisjárvány, a kombináció pedig Európa lakosságának nagyságrendileg egyharmadával végzett.

Kínában még rosszabb volt a helyzet: az éhínség egyes régiókban az emberek 80 százalékát megölte, de a skandinávoknak is hasonlóan nehéz sors jutott osztályrészül.

A vikingek is ezért indultak felfedezőutakra

Svédország egyes részein a falvak csaknem 75 százaléka kiürült, Dél-Norvégia egyes területein pedig a hivatalos temetkezések száma 90-95 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy a halottak nagy száma miatt a szokásos szertartások elvégzése nélkül kényszerültek eltemetni holtaikat.

A télben meg lehet látni a szépséget is
Fotó: Johner Images / Getty Images Hungary

A skandináv elbeszélések is beszámolnak olyan eseményekről, amelyek 536-ra utalhatnak. Snorri Sturluson Edda című műve utal a Fimbulwinterre, a „nagy” vagy „hatalmas” télre, amely a Ragnarök, a világ és minden lakója pusztulásának előhírnöke volt.

„Először is, hogy eljön a Fimbulwinter nevű tél. Akkor minden irányból hó fog szállingózni.

Idézőjel ikon

Akkor nagy fagyok és éles szelek lesznek. A nap nem fog jót tenni.

Három ilyen tél lesz együtt, és nem lesz nyár a kettő között” – olvasható az Eddában. Egyes vélemények szerint ez az időszak késztette a vikingeket arra, hogy később új világok felderítésére induljanak.

Erre gondolj, ha már unod a telet!

A tudósok véleménye megoszlik arról, hogy mi okozta az extrém hosszú telet hozó porfelhőt: egy vagy több heves vulkánkitörés, üstökösbecsapódás, vagy akár egy tárgy, valamint egy nagy üstökös föld közeli ütközése is létrehozhatott olyan porfelhőt, amely porszemcsékből, füstből és vulkánkitörés esetén kénsavcseppekből áll, és olyanná válik, mint a történeti szövegekben leírtak.

Szóval ha legközelebb szomorúan nézel az ég felé, jusson eszedbe, hogy lehetne ez még sokkal rosszabb is…

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.