Unod a telet? A hatodik évszázadban egyszer másfél évig tartott

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A különösen hosszú tél szokatlan jelenségéért egy porfelhő felelt, mely Európa mellett Ázsia egy részét is beterítette, nyomában pedig nemcsak hideg, hanem éhínség is járt.

A különleges jelenség, amely kékes ködbe és örök télbe vonta az érintett területeket 536–537-ben tette fagyossá a nyarat is. Egészen Kínáig ért a légköri jelenség, amely írásos források szerint nyári havazással járt. Mongólia, Szibéria, de még Chile és Argentína ebből az időszakból származó fáinak évgyűrűi is arról tanúskodnak, hogy a növények alig nőttek a kedvezőtlen körülmények miatt az egész következő évtizedben.

Így írtak a korabeliek a végtelen hosszú télről

A szokatlanul hosszú, területtől függően 12–18 hónapon át tartó tél részleteire a nyolcvanas években bukkant két amerikai tudós, akik vulkánkitörésekről szóló történetírói feljegyzéseket kerestek. Az 536–538 közti időszakból számos természeti katasztrófa leírásába botlottak bele: ezek így emlékeztek meg az eseményekről:

  • „[A] nap elsötétült, és sötétsége másfél évig tartott […] Mindennap körülbelül négy órát sütött, és ez a fény mégis csak gyenge árnyék volt […] a gyümölcsök nem érettek be, és a bornak savanyúszőlő-íze volt” (Szíriai Mihály)
  • „Mert a nap egész évben fénytelenül adta fényét, mint a hold, és rendkívül úgy tűnt, mintha a nap fogyatkozásban lenne, mert a sugarak, amelyeket ontott, nem voltak világosak, sem olyanok, mint amilyeneket szokott ontani.” (Pokopiosz)
  • „[A] nap kezdett elsötétülni nappal és a hold éjjel, miközben az óceánon zúgott a víz, ebben az évben március 24-től a következő év június 24-ig…” (szír forrás)
Tél vége felé okkal érezheted, hogy elég volt a hosszú, szürke hetekből – na de mit tennél, ha három hónap helyett másfél évig tartana az évszak?
Fotó: Walerija Weiser / EyeEm / Getty Images Hungary

A tél nyomában éhínség járt

A leírások szerint Kínában az Alpha Carinae csillagot az 536. évi tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején sem láthatták úgy, mint korábban, az 536 és 538 közötti éveket pedig nyári havazás, fagy, szárazság és súlyos éhínség jellemezte.

Az 536-ot követő tíz évben a skandináv fenyők, az európai tölgyek, sőt számos észak-amerikai faj, köztük a sörtefenyő és a rókafarkfenyő esetében is sokkal lassabban zajlott a növekedés folyamata, mint általánosságban. Az ebből az időszakbál származó, építkezéseken felhasznált faanyagok vizsgálatával tudták megállapítani, hogy a fák évgyűrűinek méretében jelentős csökkenés állt be ekkor.

Európában ugyanakkor ez a természeti katasztrófa még csak a kezdet volt: 

két évvel később jött a pestisjárvány, a kombináció pedig Európa lakosságának nagyságrendileg egyharmadával végzett.

Kínában még rosszabb volt a helyzet: az éhínség egyes régiókban az emberek 80 százalékát megölte, de a skandinávoknak is hasonlóan nehéz sors jutott osztályrészül.

A vikingek is ezért indultak felfedezőutakra

Svédország egyes részein a falvak csaknem 75 százaléka kiürült, Dél-Norvégia egyes területein pedig a hivatalos temetkezések száma 90-95 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy a halottak nagy száma miatt a szokásos szertartások elvégzése nélkül kényszerültek eltemetni holtaikat.

A télben meg lehet látni a szépséget is
Fotó: Johner Images / Getty Images Hungary

A skandináv elbeszélések is beszámolnak olyan eseményekről, amelyek 536-ra utalhatnak. Snorri Sturluson Edda című műve utal a Fimbulwinterre, a „nagy” vagy „hatalmas” télre, amely a Ragnarök, a világ és minden lakója pusztulásának előhírnöke volt.

„Először is, hogy eljön a Fimbulwinter nevű tél. Akkor minden irányból hó fog szállingózni.

Idézőjel ikon

Akkor nagy fagyok és éles szelek lesznek. A nap nem fog jót tenni.

Három ilyen tél lesz együtt, és nem lesz nyár a kettő között” – olvasható az Eddában. Egyes vélemények szerint ez az időszak késztette a vikingeket arra, hogy később új világok felderítésére induljanak.

Erre gondolj, ha már unod a telet!

A tudósok véleménye megoszlik arról, hogy mi okozta az extrém hosszú telet hozó porfelhőt: egy vagy több heves vulkánkitörés, üstökösbecsapódás, vagy akár egy tárgy, valamint egy nagy üstökös föld közeli ütközése is létrehozhatott olyan porfelhőt, amely porszemcsékből, füstből és vulkánkitörés esetén kénsavcseppekből áll, és olyanná válik, mint a történeti szövegekben leírtak.

Szóval ha legközelebb szomorúan nézel az ég felé, jusson eszedbe, hogy lehetne ez még sokkal rosszabb is…

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.