Története megbotránkoztatta a világot, ma is sokan kérdezik, hogy miért tette. Az idős hölgy pedig frappáns választ ad a kíváncsiskodók számára.
„Isten a nagyobb Elvis” – ezzel elintézi, hogy további kérdéseket szegezzenek neki. Dolores Hart amerikai római katolikus bencés apáca könyvet is írt a témában, a kötet alapján készült dokumentumfilmet 2012-ben Oscar-díjra is jelölték. Ez is csak azt igazolja, hogy a világot érdekli, miért mond le valaki a csillogásról csak azért, hogy kolostorban éljen.
A fiatal Dolores nem volt vallásos
Hogy megértsük, miért szegeződik a figyelem újra és újra erre az amerikai nőre, ismerni kell az előzményeket. Az 1938-ban született Dolorest nagyszülei nevelték fel, és következetesen egyházi iskolába íratták. Igaz, nem hitbeli meggyőződésből, sokkal inkább praktikus okokból, ugyanis a katolikus intézmény közelebb volt az otthonukhoz. Mivel a nagyi rettegett attól, hogy a villamos elgázolja a kisunokáját, ezért nem volt kérdés, hogy a lány kizárólag a legközelebbi helyre járhat. Innen ment tanítás után nagyapja munkahelyére, aki mozigépészként dolgozott.
Dolores szeretett a papával lenni, és lelkesen segített neki a munkában is, habár egyetlen feladata volt: neki kellett felébreszteni a filmek alatt elszenderedett nagypapát, ha véget ért a vetítés.
Dolores viszont egy szemhunyást sem aludt a vetítőteremben ülve, helyette árgus szemekkel figyelte a színészi játékot. Ahogy a legtöbb kislány, ő is arról álmodott, hogy híres színésznő lesz, és meghódítja Hollywoodot. A Jóisten meghallotta a kérését, és Dolores hamarosan szerepet kapott egy iskolai előadásban. Ezt követően színészválogatókra járt. Szép volt, csinos, energikus, és áradt belőle a szeretet. Egymás után kapta a kisebb szerepeket, majd jött a nagy lehetőség.
Elvise Presley oldalán ragyogott
A gimnázium végére Dolores elég tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy nagyobb játékfilmekben is lehetőséget adjanak számára a rendezők. Első fontosabb színészi munkáját a Gyilkos szerelem című alkotásban kapta, majd 19 éves korában Elvis Presley oldalán játszott a Szívem a tiéd című mozifilmben, egy pikáns jelenetben színpadi csók is elcsattant a művészek között. Sosem volt köztük több munkatársi kapcsolatnál, de Doloresnek több udvarlója is akadt, akik közül Don Robinson üzletembert választotta.
Hamarosan eljegyezték egymást, megszervezték az esküvőt, kiküldték a meghívókat, és Dolores ruhája is elkészült, amelyet egy híres hollywoodi tervező álmodott meg a színésznőnek.
De a lány meglepő módon felbontotta a jegyességet. Egy másik férfi állt a háttérben, egy olyan isteni vonásokkal rendelkező ember, aki miatt sok nő mondott nemet a férfiaknak. Dolores Krisztust választotta jegyesének. Elmondása szerint már jó ideje fontolgatta a szerzetesi hivatást, és az esküvő előtt felismerte, hogy valóban ez az ő útja. Vőlegénye hívő ember volt, megértette a fiatal nőt, aki lehúzta ujjáról a jegygyűrűt.
Egy film hatására tért meg
Az amerikai művésznő történetében fontos momentum a megtérés, amit egy forgatás alatt élt meg. Az ellenőr című alkotás egy II. világháború utáni zsidó menekült hitéről szólt, ami megérintette Dolorest. Itt született meg benne a vágy, hogy ezentúl Istennek szenteli életét. Ez a hollywoodi sikerek és az eljegyzés között történt, és Dolores csak egy pappal osztotta meg. Maga az atya azt mondta neki, hogy egy hirtelen jött gondolat miatt ne vessen véget a színészi karriernek, hiszen szerzetesnek lenni nehéz feladat. A fiatal nő ennek ellenére novíciátus lett, vagyis hivatalosan készült a szerzetesi életre a Regina Laudis apátságban. A szigorú előkészítő év alatt még jobban megerősödött benne a vágy, hogy Istent szolgálja, majd 28 éves korában örök fogadalmat tett, és csatlakozott a bencés nővérekhez. Színészi tudását nem dobta sarokba, szabad idejében színdarabokat kezdett szervezni az apátság udvarán, hogy az előadásokkal még többeket evangelizáljon. A ma 84 éves Dolores Hart habitusban jár, rendtársnőivel osztja meg életét, szerény körülmények között telnek napjai a regula alapján, és minden kíváncsi embernek türelmesen mondja: így boldog igazán, hiszen tudja, hogy a földi javak keresése a közelébe sem ér az Istennek szentelt életnek.
