A temető egy misztikus hely, szerencsés esetben csodálatos park, sírhelyekkel, híres emberek kriptáival, amik gyakran különleges zarándokhellyé válnak. Kriptavárosszerű hatalmas temetőktől kezdve vidám temetőig, ahány kultúrkör, annyi megközelítés. Egy közös van bennük, az elmúlásra emlékeztetik az élőket.
Jó néhány temető a világ különböző pontjain mára egy-egy település látnivalójává vált, melyeket nemcsak a helyiek, de a turisták is felkeresnek. A sötét turizmus kategóriájába sorolható nekroturizmus alatt a temetőjárás mellett elhagyatott vagy kísértetjárta helyek felkeresésére is gondolhatunk, csakúgy, mint az egykori bűntények helyszíneire barangoló városi sétákra – olvashatjuk egy utazási vállalat oldalán. A halloween és a mindenszentek apropóján bemutatunk pár híres sírkertet.
1. Greyfriars temető, Edinburgh
A Greyfriars Edinburgh egyik legismertebb temetője, amelyet nevéről és az ott elhelyezett Bobby kutyáról szóló elképesztő legendáról ismerhetünk. Ha esetleg még nem hallottál róla, Bobby a skótok egyik legendás kutyája, aki gazdája halála után beköltözött a temetőbe, és állítólag 14 évig őrizte a sírját. Bobby sírköve a temető bejáratánál található, holott holttestét a temető falain kívül helyezték el. A temető világhíréhez hozzájárul az is, hogy J. K. Rowling gyakran sétált itt, amikor a Harry Potter-könyveket írta. Sőt, úgy tartják, hogy Rowlingot ez a temetkezési hely inspirálta a Harry Potter és a tűz serlege című könyve írásakor a temetőben játszódó jeleneténél, amikor Voldemort testet ölt, és megküzd Harryvel. A temetőben olyan sírok is találhatóak, amelyeket kétségtelenül McGalagony Professzorról és magáról Voldemortról nevezhettek el! A temető egyik sarkában kopjafa állít emléket Thomas Riddelnek és (azonos nevű) fiának.
2. Kylios, Isztambul közelében
Törökország ismert az olyan különleges temetőiről, amelyekben azokat az embereket temetik el, akiket nem kerestek vagy nem azonosítottak. Gyakorlatilag tehát a társadalom számkivetettjei nyugszanak itt. A három legismertebb ilyen temető az isztambul melletti Kyliosban, az ankarai Sincanban és az izmiri Dogancayban van. Az Isztambulhoz közeli falu, Kylios neve különösen ismerős lehet azoknak, akik szeretik Elif Shafak 10 perc 38 másodperc című regényét, melynek hősnőjét, Leylát is ide temették: névtelen tömegsírba, ahol a sírköveket számokkal ellátott táblák helyettesítik. Gyilkosságok áldozatait, gyógyíthatatlan, fertőző betegségben szenvedő embereket, hajléktalanokat, illegális bevándorlókat és a társadalom számkivetettjeit temették ide. Elif Shafaknak, az egyik legnépszerűbb török regényírónak köszönhetően a Klyiosban található temető nemzetközi ismertségre tett szert.
3. Mount Hope temető, Maine
Stephen King 1983-as regényéből, az Állattemetőből két sikeres film is készült. Az elsőt (Kedvencek temetője), amelyet 1989-ben mutattak be, Hancockban és Bangorban, Maine államban forgatták. A történet Louis Creed, egy chicagói orvos családját mutatja be, akik beköltöznek a Maine állambeli Ludlow vidéki városkába. Házuk máig megtekinthető Hancockban, ahogyan a Mount Hope temető is, ami a film szerint képes feltámasztani a halottakat. Ez az Egyesült Államok második legrégebbi kertes temetője, amely Bangorban található. A máig aktívan működtetett (embereknek szánt) temető több jelenetben is helyszínként szolgál, köztük egy olyanban is, amelyben King egy cameo erejéig feltűnik.
4. Montjuic temető, Barcelona
A Montjuic temető a nevét adó hegy lejtőjén helyezkedik el. Gyönyörű kilátás nyílik a Földközi-tengerre, amely különösen egyedivé varázsolja a helyszínt. A nekropolisz a temetkezés művészetére az egyik legkiválóbb példa Európában. Több mint 150 000 sír található benne, beleértve az urnákat és a mauzóleumokat, amelyeket Barcelona összes társadalmi osztályának szempontjait szem előtt tartva terveztek. A város lakossága a 19. század második felében megkétszereződött az ipari forradalomnak és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően. A magas lakosságszám egyre inkább sürgetővé tette egy új temető kialakításának igényét, így 1883-ban átadták a Montjuic temetőt. Filmrajongóknak biztosan nem meglepetés, ha eláruljuk, Pedro Almodóvar itt forgatta ikonikus filmje, a Mindent anyámról egyik legmeghatározóbb jelenetét.
5. Fiumei úti sírkert, Budapest
Ez a válogatás nem zárulhat hazai példa nélkül, Jancsó Miklós 1998-as, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmje ugyanis a sokunk által ismert és látogatott Kerepesi temetőben kezdődik. Az első Kapa–Pepe-film főszereplői (Mucsi Zoltán és Scherer Péter) sírásók, akik aztán mindenféle kalandokba bonyolódnak. A temetőből induló és oda visszatérő történet a halál elkerülhetetlenségére figyelmeztetnek. A szerző és a rendező (Hernádi Gyula és Jancsó Miklós) így próbálta megzabolázni az elmúlás gondolatát.
