Ezt a háziállatot sokáig nem ettük meg, egzotikus volt Európában

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A tyúk ma a világ egyik legelterjedtebb házi- és haszonállata, húsát és tojását minden kontinensen fogyasztjuk. Mégis, a madár történetének korai fejezete sokáig félreértésen alapult.

A Cambridge Egyetem kutatócsoportja radiokarbon-vizsgálatokkal pontosította, mikor érkeztek meg az első csirkék Európába – és az eredmények meglepőek. Kiderült, hogy a madár csak az időszámításunk előtti első évezredben jelent meg a kontinensen, és évszázadok teltek el, mire táplálékként tekintettek rá.

A tyúk szent madár lehetett, mielőtt a vacsoraasztalon találta magát

A tyúkról talált legkorábbi, hitelesen datált leletek Itáliából származnak, úgy a Kr. e. 6-8. századból. Innen a szárnyas a görög, etruszk és föníciai kereskedelmi útvonalakon jutott el a Földközi-tenger térségébe, majd Közép-Európába, például Franciaországba és Dél-Britanniába, majd a hűvösebb éghajlatú északi vidékekre: Skóciába, Írországba.

A tyúk háziasítása előtt szent madár lehetett
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A kutatók szerint a korai csontmaradványokon nem láthatók vágásnyomok, az állatok többsége idős korig élt, sőt néhányon gyógyult törések is megfigyelhetők. Mindez arra utal, hogy a csirkéket eleinte nem ették meg, hanem különleges, szimbolikus lényként tartották.

Sokukat egyedül temették el, vagy emberekkel közös sírokba helyezték, gyakran nemi mintázat szerint: férfiakkal kakasokat, nőkkel tyúkokat. A madár így a társadalmi rang és a vallási hiedelmek világába is beépült.

A csirke csak évszázadokkal később, a rómaiak idején vált általános élelmiszerré. A birodalom terjeszkedésével együtt a csirkehús és a tojás is elterjedt Európában, és a madár végleg bekerült az emberi táplálkozás körforgásába. A kutatás szerint 700–800 év telt el az első megjelenés és a rendszeres fogyasztás között. A valaha becsben tartott madárból mára több mint hetvenmilliárd ipari állat lett, amelyet néhány hét alatt nevelnek és dolgoznak fel.

A Cambridge kutatása új fényt vet a csirke hosszú történetére, és arra, hogyan lett az egzotikus jószágból az emberiség egyik leggyakoribb élelmiszere.

Az embereket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás. Olvasd el a következő cikkünket is, amiben svájci tudósok elméletéről adtunk hírt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.