Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kutatások bizonyítják, hogy Görögország egyes részein nemcsak hogy nem tiltották a rokonok közti házasságot, hanem egyenesen erre biztatták az unokatestvéreket.
Az ókor szexuális szokásairól tudjuk, hogy bizonyos területeken és időszakokban meglehetősen szabadosak voltak, sőt, akár úgy is tűnhet, hogy elfogadóbbak, mint amilyen a modern kor. Vannak ugyanakkor olyan szokások, amelyeket nem véletlenül nem követünk ma – a közeli rokonok házasságának tilalma például érthető, tekintettel arra, milyen hosszú távú következményei lehetnek a vérvonalra nézve annak, ha családon belül keresnek házastársat a fiatalok.
Bronzkori DNS-mintákat vizsgáltak
Mégis, az ókori Görögország egyes részein támogatott volt az unokatestvérek között kötendő frigy: a bronzkorban a mínoszi Kréta és a mükénéi Görögország területén is gyakran fűzték még szorosabbra a családi köteléket ilyen házasságok révén. A lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó részlege több mint 100 DNS-mintát vizsgált meg, melyek az Égei-tenger környékéről származnak, majd eredményeiket a Nature hasábjain ismertették.
A kutatóknak többek között egy mükénéi faluban egy ház udvara alatti sírban eltemetett emberek DNS-ének elemzésével sikerült rekonstruálniuk az ott lakók családfáját:
egészen az időszámításunk előtti 16. századig tekinthetünk vissza eredményeik segítségével.
Házasság a rokonokkal: bevett volt
Leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy a közös sírba temetett embereket milyen rokoni szálak kötik össze. A DNS-minták alapján fel tudták rajzolni az ott eltemetett emberek családi hálóját – például kiderült, hogy a háztartásban együtt élt három felnőtt férfi, egyikük házastársa pedig magával hozta új otthonába lánytestvérét, valamint egy gyermeket.
A vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy
a Krétán ebben az időszakban élő emberek fele saját unokatestvérét vette el, ami jelentősen magasabb, mint a Görögországban ebben az időszakban jellemző arány
– az nagyságrendileg egyharmados.
A kutatók szerint egy egyszerű jelenség állt a dolog hátterében: a családi vagyont egyben akarták tartani, ezért inkább családon belülről választottak házastársat, már amennyiben az lehetséges – nem mindenkinek van ugyanis unokatestvére.
A földrajzi adottságokban keresendő az ok
A szigeten élők olívaolaj készítéséből és szőlőtermesztésből éltek: az olajfaültetvényeknek és a szőlőnek hosszan meg kell maradniuk ugyanazon a területen, hogy gazdálkodni lehessen. Ha valaki családon belül házasodik, az azt jelenti, hogy a környéken marad és továbbra is művelni tudja a földeket, végezni tudja eddigi feladatait.
Ugyanebben az időszakban Európában a nők több száz kilométeres távolságokra utaztak el, hogy férjük családjával éljenek tovább
– a nagy különbség azonban az, hogy Európa sokkal alkalmasabb terület volt ekkoriban mezőgazdaságra, így bővelkedett az erőforrásokban. Nem kellett annyira óvni a családi birtokot, míg Görögországban sokkal rosszabb körülmények közt kellett gazdálkodni.
A kutatók úgy gondolják, az unokatestvérek közti házasodás szokása íratlan szabály lehetett, ami betekintést nyújt abba, hogyan élhettek az egyszerű emberek a bronzkorban.
Ezt kockáztatták
Az unokatestvérek DNS-e 12,5 százalékban azonos: ez azért fontos tény, mert minél nagyobb a génkészlet azonossága, annál nagyobb az esélye genetikai betegségek kialakulásának. A cisztás fibrózis vagy a sarlósejtes betegség nagyobb százalékban érinti azokat, akiknek szülei unokatestvérek, mint azokat, akik szülei nem vérrokonai egymásnak.
Általánosságban véve 3-4 százalék esélye van annak, hogy valakinek genetikai eredetű betegséggel szülessen meg a gyermeke, ami 6-7 százalékra nő unokatestvérek esetében, azaz megduplázódik.
A rizikó egyre nő, ha a gyerekek is unokatestvéreikkel kötnek házasságot, így egyre nagyobb az esélye annak, hogy ne legyen jó vége a családon belül kötött házasságoknak. Viktória királynő, Edgar Allen Poe és még maga Charles Darwin is unokatestvérével házasodott ennek ellenére – de hogy ez miért rossz ötlet, arra a Habsburg-ház számos példával szolgál. II. Károly például alig tudott enni is, utód nemzésére pedig végleg képtelen volt, így a Habsburg-ház spanyol ága vele ki is halt. Nem véletlen, hogy ma már az unokatestvérek házassága a legtöbb helyen nem engedélyezett.
