A halálfej motívumát valójában nem a kalózok használták leginkább

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberi koponyából és alatta két keresztbe rakott lábszárcsontból álló halálfejszimbólumot a modern populáris kultúra elsősorban a kalózokhoz köti, illetve gyakran találkozhatunk vele halálos veszélyt jelző táblákon. De vajon tényleg a tengeri haramiák használták elsősorban ezt a kissé riasztó jelképet? Honnét ered a halálfej motívuma valójában?

Az őskeresztények így figyelmeztettek a halál elkerülhetetlen mivoltára

A koponya plusz két lábszárcsont motívum kialakulását egyes történészek az ókori Egyiptomig vezetik vissza, ahol az elhunyt fáraókat halotti maszkjukon a mellükön keresztbe tett, jogart tartó kézzel ábrázolták (a leghíresebb hasonló ábrázolás természetesen Tutanhamon fáraó Kr. e. 14. századból származó aranymaszkja). A szimbólum valódi eredete azonban inkább a keresztény legendához köthető, mely szerint Krisztus megfeszítésekor a lábánál az első ember, Ádám csontjai hevertek a porban – a hiedelem hatására az emberi csontok hamar a memento mori, vagyis a halál elkerülhetetlen mivoltának szimbólumává váltak, a késő római korban pedig már számos helyszínen, például az őskeresztények által használt katakombákban találkozhatunk a mai halálfejmotívummal azonos koponya-lábszár csontok ábrázolásával.

A középkorban többek között a templomos lovagrend tagjai használták a halálfej-ábrázolást, mely egy szabadkőműves-legenda szerint az utolsó templomos Nagymester, a IV. Fülöp francia király által máglyán kivégzett Jacques de Molay csontjait szimbolizálják. A történet úgy tartja, Molay halála után a rend három templomos lovagot küldött a Nagymester földi maradványainak felkutatására és megmentésére, a lovagok azonban csak a férfi koponyáját és két lábszárcsontját találták a feltételezett sírban. A középkor vége felé – a 14–15. században – a halálfejmotívum szinte teljesen kikopott a használatból, hamarosan azonban új értelmet nyert a tengeren ólálkodó haramiáknak köszönhetően.

Halálfejmotívum egy Brüsszelben talált középkori sírkamra falán – Chasseur de Coul / Getty Images Hungary
Fotó: Colors Hunter 

Nem minden kalóz lobogóján szerepelt a halálfej

A hajóskapitányok naplóikban gyakran apró halálfejet tettek a tengeren meghalt legénységi tagok neve mellé, egyesek úgy tartják, ez ihlette a kora újkori kalózokat, hogy zászlójukra vegyék a motívumot, mely a kifosztandó hajók parancsnoka és legénysége számára figyelmeztető jelzésként szolgált, már messziről és egyértelműen a(z ellenállás esetén bekövetkező) halál közeledtét jelezte. Mások szerint a fekete lobogóra pingált-varrt fehér koponya-lábszár csontok szimbóluma, angolul Jolly Roger (kb. „Vidám Roger”) mögött nem kell ennyire konkrét jelentéseredetet feltételezni, a kalózok pusztán a sokkhatás miatt választották a csontos motívumot, úgy gondolták, ezzel tudják legjobban megfélemlíteni ellenfeleiket.

A kalózok fekete lobogója – és számos egyéb motívum, melyeket a modern populáris kultúra (gyakran tévesen) a kalózokkal hoz összefüggésbe – Robert Louis Stevenson nagy sikerű ifjúsági regénye, az 1883-ban megjelent A kincses sziget nyomán kerültek be a köztudatba. A gyakori hiedelemmel szemben a Jolly Roger valójában csupán egy volt a kalózok által használt zászlók közül, és nem is a legnépszerűbb: a különböző lobogókon többek között (egész alakos) csontvázak, lándzsák, kardok, átszúrt szívek, (a halál eljövetelére emlékeztető) homokórák és egyéb motívumok jelentek meg, általában minden híresebb kalózkapitány saját, egyedi dizájnú zászlóval rendelkezett. A hagyomány szerint a „klasszikus” halálfejes lobogót első ízben a 17. század első felében kalózkodó ír Edward England kapitány használta.

<i>Jolly Roger</i> szimbólum egy régi hajó oldalán a Seychelle-szigeteken
Fotó: Massimiliano Finzi / Getty Images Hungary

A mérgeket és a halálos veszélyt jelöljük vele

A halálfejmotívumot manapság leggyakrabban valamilyen veszélyre való figyelmeztetésként használják, például magasfeszültségű villanykerítésre vagy mérgező vegyszer dobozára teszik – ez a modern jelentése természetesen szintén a memento mori szimbolizmusból eredeztethető, és először a 19. században vált bevett szokássá. 1829-ben New York államban törvényben írták elő, hogy minden veszélyes anyag csomagolását, dobozát vagy üvegét figyelmeztető jelzéssel kell ellátni – néhány évtizeddel később már a halálfej számított a leginkább elterjedt (egyben legegyszerűbb, legfrappánsabb) hasonló jelzésnek, mely népszerűségét a mai napig őrzi.

A halálfej többek között megtalálható a számítástechnikában használatos egységes karakterrendszer, az Unicode szabványosított karakterei között, de napjainkban gyakran használják sportcsapatok, rock- és punkegyüttesek is. Népszerűsége régóta töretlen, és nem is tűnik úgy, hogy ez a közeljövőben megváltozna.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.