A halálfej motívumát valójában nem a kalózok használták leginkább

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az emberi koponyából és alatta két keresztbe rakott lábszárcsontból álló halálfejszimbólumot a modern populáris kultúra elsősorban a kalózokhoz köti, illetve gyakran találkozhatunk vele halálos veszélyt jelző táblákon. De vajon tényleg a tengeri haramiák használták elsősorban ezt a kissé riasztó jelképet? Honnét ered a halálfej motívuma valójában?

Az őskeresztények így figyelmeztettek a halál elkerülhetetlen mivoltára

A koponya plusz két lábszárcsont motívum kialakulását egyes történészek az ókori Egyiptomig vezetik vissza, ahol az elhunyt fáraókat halotti maszkjukon a mellükön keresztbe tett, jogart tartó kézzel ábrázolták (a leghíresebb hasonló ábrázolás természetesen Tutanhamon fáraó Kr. e. 14. századból származó aranymaszkja). A szimbólum valódi eredete azonban inkább a keresztény legendához köthető, mely szerint Krisztus megfeszítésekor a lábánál az első ember, Ádám csontjai hevertek a porban – a hiedelem hatására az emberi csontok hamar a memento mori, vagyis a halál elkerülhetetlen mivoltának szimbólumává váltak, a késő római korban pedig már számos helyszínen, például az őskeresztények által használt katakombákban találkozhatunk a mai halálfejmotívummal azonos koponya-lábszár csontok ábrázolásával.

A középkorban többek között a templomos lovagrend tagjai használták a halálfej-ábrázolást, mely egy szabadkőműves-legenda szerint az utolsó templomos Nagymester, a IV. Fülöp francia király által máglyán kivégzett Jacques de Molay csontjait szimbolizálják. A történet úgy tartja, Molay halála után a rend három templomos lovagot küldött a Nagymester földi maradványainak felkutatására és megmentésére, a lovagok azonban csak a férfi koponyáját és két lábszárcsontját találták a feltételezett sírban. A középkor vége felé – a 14–15. században – a halálfejmotívum szinte teljesen kikopott a használatból, hamarosan azonban új értelmet nyert a tengeren ólálkodó haramiáknak köszönhetően.

Halálfejmotívum egy Brüsszelben talált középkori sírkamra falán – Chasseur de Coul / Getty Images Hungary
Fotó: Colors Hunter 

Nem minden kalóz lobogóján szerepelt a halálfej

A hajóskapitányok naplóikban gyakran apró halálfejet tettek a tengeren meghalt legénységi tagok neve mellé, egyesek úgy tartják, ez ihlette a kora újkori kalózokat, hogy zászlójukra vegyék a motívumot, mely a kifosztandó hajók parancsnoka és legénysége számára figyelmeztető jelzésként szolgált, már messziről és egyértelműen a(z ellenállás esetén bekövetkező) halál közeledtét jelezte. Mások szerint a fekete lobogóra pingált-varrt fehér koponya-lábszár csontok szimbóluma, angolul Jolly Roger (kb. „Vidám Roger”) mögött nem kell ennyire konkrét jelentéseredetet feltételezni, a kalózok pusztán a sokkhatás miatt választották a csontos motívumot, úgy gondolták, ezzel tudják legjobban megfélemlíteni ellenfeleiket.

A kalózok fekete lobogója – és számos egyéb motívum, melyeket a modern populáris kultúra (gyakran tévesen) a kalózokkal hoz összefüggésbe – Robert Louis Stevenson nagy sikerű ifjúsági regénye, az 1883-ban megjelent A kincses sziget nyomán kerültek be a köztudatba. A gyakori hiedelemmel szemben a Jolly Roger valójában csupán egy volt a kalózok által használt zászlók közül, és nem is a legnépszerűbb: a különböző lobogókon többek között (egész alakos) csontvázak, lándzsák, kardok, átszúrt szívek, (a halál eljövetelére emlékeztető) homokórák és egyéb motívumok jelentek meg, általában minden híresebb kalózkapitány saját, egyedi dizájnú zászlóval rendelkezett. A hagyomány szerint a „klasszikus” halálfejes lobogót első ízben a 17. század első felében kalózkodó ír Edward England kapitány használta.

<i>Jolly Roger</i> szimbólum egy régi hajó oldalán a Seychelle-szigeteken
Fotó: Massimiliano Finzi / Getty Images Hungary

A mérgeket és a halálos veszélyt jelöljük vele

A halálfejmotívumot manapság leggyakrabban valamilyen veszélyre való figyelmeztetésként használják, például magasfeszültségű villanykerítésre vagy mérgező vegyszer dobozára teszik – ez a modern jelentése természetesen szintén a memento mori szimbolizmusból eredeztethető, és először a 19. században vált bevett szokássá. 1829-ben New York államban törvényben írták elő, hogy minden veszélyes anyag csomagolását, dobozát vagy üvegét figyelmeztető jelzéssel kell ellátni – néhány évtizeddel később már a halálfej számított a leginkább elterjedt (egyben legegyszerűbb, legfrappánsabb) hasonló jelzésnek, mely népszerűségét a mai napig őrzi.

A halálfej többek között megtalálható a számítástechnikában használatos egységes karakterrendszer, az Unicode szabványosított karakterei között, de napjainkban gyakran használják sportcsapatok, rock- és punkegyüttesek is. Népszerűsége régóta töretlen, és nem is tűnik úgy, hogy ez a közeljövőben megváltozna.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.