Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Duna alacsony vízállásának köszönhetően ismét előbukkantak a meder mélyéről a titokzatos hajóroncsok.
Az aszályos időszak a Duna vízállásának sem kedvezett, jelenleg is alacsonyabb a megszokottnál. Baján olyannyira lecsökkent a víz magassága, hogy az egykor, a második világháború során elsüllyesztett hajók is látszanak. Akkoriban ugyanis több Duna-tengerjáró és egyéb folyami hajó is járta a magyar vizeket.
A Duna Külső-Béda holtága négy titokzatos hajót rejt, melyek csak kivételesen száraz időszakokat követően kerülnek elő. A látványosság tömegeket vonz a környékre, sokan érdekéldnek aziránt, vajon milyen hajók lehettek egykor, és mióta pihennek a folyó feneként.
Több évtizede fekszenek a roncsok a Duna-holtágban
A hajók mintegy 7-8 kilométerre találhatóak a főágtól, egy holtág mélyén fekszenek. Még a második világháború idején süllyeszthették el a szovjetek. Az egyik az 1895-ben alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság csöves pontonja volt egykor, a három másik pedig a
Honvéd kincstár tulajdona volt.
Egy katonai ponton, egy aknarobbantó vas- és egy aknarobbantó fadereglye. Kevesen tudják, de a második világégés idején a Duna fontos hadi szerepet játszott. Mivel a trianoni békediktátumot követően nemcsak a tengeri hajózás lehetősége veszett oda, de a hadsereg fejlesztésének elv esélye is,
a folyami hajózás nagyobb hangsúlyt kapott.
Az elsősorban teherszállításra használt magyar folyókon olyan alkalmatosságokat engedtek vízre az 1930-as évek második felében, amik nemcsak folyami, de tengeri hajózásra is alkalmasak voltak. az első ilyen hajó a Budapest volt, melyet ugyanaz a mérnök tervezett, mint a Szent István csatahajót.
A magyar hajóipar mindenre felkészült
Ezen kívül öt másikat is vízre tettek a 40-es évekig, a Kassát, az Ungvárt, a Tiszát, a Kolozsvárt és a Szegedet. Ezek a Duna és a Fekete- illetve a Földközi-tenger között mozogtak. A koncepció, hogy mindkét vízfelületen működőképesek legyenek, nem hozta meg az elvárt eredményt, így
a nagyobb nyereséggel kecsegtető folyami hajózás kapott nagyobb hangsúlyt.
Az újabb világháború kitörésekor hadba állították a katonai szolgálatra felkészített folyami hajókat, többek között a Duna-tengerjárókat, amelyek a hadiutakon repülõbombával, repülõbenzinnel és tányéraknával felszerelten közlekedtek,
a háború vége felé pedig már élelmiszert, katonai felszerelést és egyéb eszközöket is szállítottak.
Az Ungvár aknára sodródott és felrobbant, a Budapest nevű hajó légitámadást szenvedett el, a Kolozsvár végzetét egy torpedó okozta. (Címlapképünk illusztráció, a Lajta monitorhajót ábrázolja)
Ha kíváncsi vagy a magyar hajótemetőre is, ide kattintva olvass tovább!
