Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lenyűgöző vízesések, égbe törő hegycsúcsok, érintetlen tengerpart… a karibi szigetvilágban található Haiti mindezen adottságokkal rendelkezik, mégsem nyaralási célpontként jut eszünkbe, ha meghalljuk a nevét. A karibi ország a 2010-es pusztító erejű földrengés óta nem tért magához. Ma már éhínség és kolera sújtja, a bandaháborúk állandósultak, s az erőszaknak sokszor civilek, nők és gyerekek is áldozatul esnek.
Haiti Hispaniola szigetének nyugati harmadát foglalja el, mérete körülbelül a harmada Magyarországénak. Hispaniolát maga Kolumbusz Kristóf fedezte fel az első útján, 1492-ben; később rabszolgák ezreit hurcolták be, és cukornád-, kávé-, indigó- és dohányültetvényeken dolgoztatták őket. Hispaniola nyugati partjain francia kalózok telepedtek le, s az idők folyamán egyre több francia telepes érkezett. 1697-ben Franciaország és Spanyolország megállapodott a sziget kettéosztásáról, a nyugati rész Franciaországé lett, Saint-Domingue néven, amely hamarosan a leggazdagabb francia gyarmattá vált.
A függetlenség ára
A francia forradalom után nem sokkal, 1793-ban rabszolgalázadás tört ki. Számtalan csata után – amiben még Napóleon hadai is közreműködtek – betiltották a rabszolgaságot, majd 1804-ben kikiáltották az ország függetlenségét, és Sainte-Domingue-ból Haiti lett. A szó az őslakosok nyelvén azt jelenti: hegyekkel borított. Haiti volt az első ország, amelyet fekete vezető irányított, és az első független karibi állam. Az elnök, Jean-Jacques Dessalines (aki maga is rabszolgasorból származott) azonban hamar despotává vált. A függetlenségnek további ára volt a jóvátétel, amit Franciaországnak kellett fizetni. Ezt csak 1947-ben sikerült teljesíteni. (A közelmúltban Franciaországot felszólították a pénz visszafizetésére.)
Szegénység, puccsok, polgárháború
1915-ben az Amerikai Egyesült Államok szállta meg az országot, s az amerikaiak húsz éven át maradtak Haitin. Addigra állandósultak a felkelések, az ország elszegényedett. Az ötvenes években katonai puccsal vette át a hatalmat François Duvalier („Papa Doc”), aki örökös elnöknek nyilvánította magát, s diktatúrája 30 000 áldozatot követelt. Halála után fia, Jean-Claude („Baby Doc”) vette át az ország irányítását, de őt a nép egy felkelést követően, 1986-ban elűzte az országból. A nyolcvanas évektől kezdve egymást követték az elnökök és a katonai puccsok, valamint a polgárháborúba torkolló zavargások.
Haiti: a legszegényebb amerikai ország
Az egyébként is instabil országot szinte romba döntötte a 2010-es földrengés, amely 300 000 halálos áldozatot követelt. 2016-ban a Matthew hurrikán újabb humanitárius vészhelyzetet idézett elő. Az ország azóta is forrong, az elmúlt évtizedek krónikus instabilitása, diktatúrái, a korrupció, a gyenge infrastruktúra, az egészségügyi ellátás és az oktatás hiánya a természeti katasztrófákkal együtt mára Amerika legszegényebb nemzetévé tették Haitit.
A bandák átvették a hatalmat
2021-ben meggyilkolták az elnököt, Jovenel Moïse-t. Ezután teljessé vált a politikai zűrzavar, s elszabadult az erőszak.
Törvényen kívüli bandák foglalták el a főváros kétharmadát, a bandatagok motoron, gépkarabéllyal felfegyverkezve érkeztek és vették át az irányítást Port-au-Prince több városnegyede felett.
A fegyveres bandák ma már ellenőrzésük alatt tartják az üzemanyagraktárakat, nem engedik be a vízszállító teherautókat – mindezt azért, hogy a civil lakosságot a markukban tartsák. Gyakoriak a fosztogatások, jelenleg – becslések szerint – több mint száz rivális banda osztozik a fővároson. A bandák egyre könyörtelenebbek, egyre nagyobb területeket akarnak uralni, s ennek eléréséért semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Gyerekeket ragadnak el a szüleiktől, és képezik ki őket fegyveres harcra, nőket erőszakolnak és ölnek meg, azokat a tinédzsereket pedig, akiket kémkedéssel vádolnak, nyilvánosan kivégzik.
Rendőrökből gengszterek
A fővárosban az ENSZ adatai szerint csak 2022 első hat hónapjában ezer gyilkosság történt, és csaknem ugyanennyi emberrablás. A rendőrség tehetetlen volt, sőt: maga is lázadást robbantott ki, amelynek során gumiabroncsokat égettek, a levegőbe lövöldöztek, és a reptérre igyekvő miniszterelnököt is foglyul ejtették. A bandavezetők között van Jimmy Cherizier volt rendőr is, akit Barbecue-ként emlegetnek, mivel leginkább élve égeti el ellenségeit. Sok, a korábban békés városrész lett a „gengszterek paradicsoma”: gumiabroncs barikádok zárják le a határokat, és fegyveres gengszterek ellenőrzik mindazokat, akik be vagy ki szeretnének onnan jutni, a szemét térdig áll az utcákon. A bandák mindenhol ott vannak: az egyik, 5 Seconds névre hallgató banda az ország legfelsőbb bíróságán vette át a hatalmat, de a kórházakban is mindennaposak az atrocitások.
Éhínség és vízhiány
Mindeközben az országban nincs elegendő élelmiszer. Az Élelmezési Világprogram adatai szerint 4,7 millió ember éhezik, és ivóvízhez jutni is egyre nagyobb kihívás a helyiek számára. A haiti gyermekek helyzete az UNICEF szerint minden korábbinál rosszabb: minden második humanitárius segítségre szorulna. Az erőszak, az üzemanyag- és vízhiány miatt csaknem az összes egészségügyi intézményt bezárták, s ugyanerre a sorsa jutottak az iskolák is. Amelyik iskola épületét nem rombolta le valamelyik természeti katasztrófa vagy a bandatagok háborúja, menedékhellyé alakították, de ezekben is katasztrofális körülmények uralkodnak.
Kolerajárvány tört ki a katasztrofális állapotok miatt
A rettenetes higiéniai viszonyok következménye, hogy 2022 őszén ismét felütötte a fejét a kolera Haitin. Nem ez volt az első eset: a 2010-es kolerajárvány 820 000 embert fertőzött meg, és 10 000 halálos áldozatot követelt. (Azóta kiderült: a járvány valószínűleg az ENSZ békefenntartóinak a táborából indult, akik a szennyvizet a folyóba öntötték.) 2022 októbere óta közel hatszáz ember halálát okozta a kiszáradással fenyegető megbetegedés, amelyet különösen veszélyessé tesz az alultápláltság és a vízhiány.
Nem látszik a vége
Az elmúlt évben számos segélyszervezet kivonult Haitiről. Az utolsók egyikeként az Orvosok Határok Nélkül szervezet is felfüggesztette a működését a Port-au-Prince-i közkórházban, miután három álarcos férfi berontott a sürgősségi osztályra, kirángattak egy beteget az ágyából, és agyonlőtték. Az ország ügyvezető elnöke, Ariel Henry nemzetközi katonai támogatásért könyörög, de az ENSZ-tagországok nem válaszolnak, Jamaica az egyetlen ország, amely nyilvánosan felajánlotta csapatait. A helyiek ugyanakkor a külföldi békefenntartókkal is bizalmatlanok, nem is ok nélkül: a 2010-es földrengés után az országba vezényelt ENSZ-békefenntartók számtalan kiskorú haiti lányt ejtettek teherbe, majd magukra hagyták őket.
