A V alakot formázva felmutatott mutató- és középső ujj a modern használatban a győzelem, illetve a béke kézjele, eredetileg azonban sokkal vulgárisabb gesztust takart – nem tudni, a jelképet mai értelmében népszerűvé tevő Winston Churchill tudatában volt-e, hogy valójában beintett a brit hadsereg katonáinak.
Beintettek a franciáknak az angol katonák
A V, mint Viktória kézjel eredetét a legenda az angolok és a franciák között a 14–15. században dúlt százéves háborúhoz kapcsolja: a történet szerint a kiválóan képzett és tehetséges angol íjászok rengeteg bosszúságot okoztak az ellenségnek, ezért amikor a franciák elfogtak közülük valakit, levágták az illető mutató- és középső ujját, hogy soha többet nem tudjon nyilazni. Az ép végtagokkal rendelkező angol katonák társaik brutális megcsonkítására válaszként büszkén kezdték mutogatni meglévő mutató- és középső ujjukat a franciáknak, jelezve, hogy bőven van még mitől félniük.
A történet egyes változatai az 1415-ös azincourt-i csatához kötik a V-jel megszületését, melyben az angolok elsöprő győzelmet arattak a franciák felett, ugyanakkor semmilyen konkrét bizonyíték nincs rá, hogy valóban ebben a kontextusban használták volna az ismert gesztust a katonák. Jean de Wavryn korabeli francia történetíró elbeszélése szerint V. Henrik angol király a csata előtt tartott beszédében tényleg megemlítette, hogy a franciák levágják az elfogott ellenséges katonák ujjait, azonban nem kettő, hanem három áldozatul eső ujjról beszélt seregének.
Akárhogy is legyen, a felemelt mutató- és középső ujj – befelé fordított tenyérrel – hosszú évszázadokig sértő gesztust, inzultust jelentett az angolszász kultúrában, és a manapság használt középső ujjas kézmozdulat elődjeként funkcionált. A beintésnek ez a régies formája olykor még napjainkban is felbukkan, 2009-ben például két skót futballistát, Barry Fergusont és Allan McGregort eltiltottak a válogatottságtól, miután egy Izland elleni meccsen a kispadról a sértésnek szánt V-jelet mutatták az ellenfélnek.
Churchill tette a győzelem jelévé
A „cseszd meg” kézjeléből csak az 1940-es években, a második világháború idején vált a győzelem szimbóluma, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök kezdte használni azt beszédei, hivatalos látogatásai alkalmával, így buzdítva népét a kitartásra és a németek felett aratott végső győzelemre. Egyesek szerint az arisztokrata származású és a „pórnéppel” ritkán érintkező Churchill nem volt tisztában a gesztus vulgáris jelentésével: erre utalhat, hogy kezdetben a miniszterelnök a hagyományos módon, saját maga felé fordított tenyérrel mutatta a V-jelet, egy idő után azonban – miután valaki szólhatott neki, mit is jelent a mozdulat – átalakította azt, és a közönség felé mutatott tenyérrel buzdított a győzelemre.
Mások úgy gondolják, Churchill nagyon is tudatában volt a gesztus kettős jelentésének, és éppen ezért kezdte azt használni; amíg a britek számára a győzelmet jelezte vele, a németeknek beintett egy nagyot. A britek által népszerűvé tett V, mint Viktória szlogent egyébként korábban már a belgák is használták, a megszállt területeken – Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban – pedig az ellenállás jelképévé vált, gyakran jelentek meg a falakra festett V betűk a németek bosszúságára, akik igyekeztek minél gyorsabban eltávolítani azokat.
Hírhedt okkultistától ered a szimbólum?
Egy igen különös, ugyanakkor vitatható eredettörténet szerint a V-jel a híres-hírhedt brit okkultistától, Aleister Crowley-tól származik, aki állítása szerint a náci horogkereszt ellenében találta azt ki, majd a brit titkosszolgálatnál dolgozó ismerősei révén juttatta el a BBC-hez és Churchillhez, aki áldását adta a szimbólumra.
Két évtizeddel később, a vietnámi háború idején a békéért tüntető amerikai fiatalok szintén szívesen mutatták fel a V-jelet, ismét új jelentéssel ruházva azt fel, ők azonban gyakran a hüvelykujjukat is hozzátették a mozdulathoz, így alakult ki a béke kézjeleként ismertté vált gesztus. A ’90-es évek angol popsztárcsapata, a Spice Girls tagjai szintén gyakran mutatták a közönségnek a V-jelet, ők azonban megint mást, a „girl power” feminista üzenetét közvetítették vele.
