A gluténérzékeny emberek a népesség 1-2 százalékát alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 ezer embert jelent. A tapasztalatok szerint ez a leggyakoribb felszívódási zavar. Az érzékenység előfordulása hazánkban ma már gyakoribb a felnőttek, mint a gyerekek körében, míg negyven évvel ezelőtt a lisztérzékenység gyermekbetegségnek számított.
„Csak egy falatot egyél belőle, csak kóstold meg, attól a kicsitől semmi bajod nem lesz! Nem fogsz belehalni!” – ilyen mondatok hallatán egy cöliákiás embernek mindig elkerekedik a szeme. Hogy miért? Mert aki glutén fogyasztására buzdítja, nincs tisztában azzal, hogy a betegséget kordában tartó diéta megszegése milyen kellemetlen következményekkel járhat.
A gluténérzékenység nem egy új keletű betegség, és egyáltalán nem úri huncutság, habár sokan annak gondolják.
A félreértések elkerülése érdekében itt az ideje, hogy tisztázzuk a gluténérzékenységhez kapcsolódó ellentmondásokat. Ebben dr. Németh Aliz belgyógyász, gasztroenterologus volt segítségünkre.
Cöliáka, a civilizációs „úri betegség”
A lisztérzékenység problémáját már nagyanyáink is ismerték, a figyelem középpontjába mégis csak az utóbbi tíz évben került. Hogy miért? Mert a gluténbevitel nagysága általában egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével. Közismert, hogy a cöliákia csak ott fordul elő, ahol az emberek gluténtartalmú ételeket, például kenyeret, péksüteményeket fogyasztanak. Kutatások bizonyítják, hogy egyes afrikai és ázsiai régiókban igen ritka a lisztérzékenység, mivel ott a gabonafélék közül főleg rizst fogyasztanak. Ezért tartják a cöliákiát civilizációs, „úri betegségnek”.
Gluténérzékenység bármikor kialakulhat
A gluténérzékenység – ami lisztérzékenység és cöliákia néven is ismert – autoimmun betegség, kiváltó okát nem ismerjük. Társulhat hozzá egyéb más autoimmun betegség is, mint például a pajzsmirigy helytelen működése, 1-es típusú diabetes mellitus, pikkelysömör, autoimmun vesebetegség.
A cöliákia öröklődik, és bármely életkorban kialakulhat. Gyermekkorban jellemző tünete a hasfájás, puffadás, fejlődésbeli visszamaradás, bőrtünetek, mozgáskoordinációs zavarok, pikkelysömör, májfunkciós eltérések.
„A lisztérzékenység felnőttkorban enyhébb tünetekkel párosul, és összefüggésben lehet akár a túlsúllyal is” – hangsúlyozza dr. Németh Aliz hozzátéve: a gluténérzékenység nem nőhető ki.
A betegséget a gabonafélékben lévő glutén (sikér) nevű fehérje frakciója váltja ki. Ennek hatására a vékonybélbolyhok károsodnak, elsorvadnak, aminek veszélyes következménye lehet, hiszen a felszívódási zavar okozhat hasmenést, fogyást, vitaminhiányt, ionhiányt, vashiányt, vérszegénységet, vagy akár agyi ködös állapot is. Fontos, hogy a tünetek nem azonnal jelentkeznek.
A diagnózis gyomortükrözéssel is felállítható, amikor a vékonybélből vesznek szövettani mintát, de mérhető a vérben a gluténra adott immunválasz mértéke is. Nagyon fontos, hogy cöliákiagyanú esetén a tényleges diagnózis felállításáig a diétát nem szabad elkezdeni, mert a bolyhok sorvadása regenerálódik, és az ellenanyagszint a vérből nem mutatható már ki.
Ha azonban diéta során gluténterhelés éri a szervezetet, a tünetek ismét kiújulnak.
„Egyetlen terápiája a teljes gluténmentes étrend, vagyis a búzafélék, az árpa, a zab, a rozs, a maláta, a sör, a korpa, a gin, a whiskey, a vodka, és a nyomokban glutént tartalmazó élelmiszerek, például kekszek, instant kakaó, kávé, fűszerkeverékek, virsli, savanyúság, levesporok, mustár, ketchup, szójaszósz kerülése” – teszi hozzá a belgyógyász, aki különösen fontosnak tartja a diagnózis pontos tisztázását, hiszen a betegség miatt nő a rosszindulatú nyirokrendszeri betegség kockázata, hatással van a pajzsmirigy működésére is, valamint kopaszodást és meddőséget is okozhat.
Gabonaallergia: akár bele is lehet halni
Ha valaki ételallergiában szenved, és olyan ételt eszik, amelyből nem ehetne, a kellemetlen, sokszor életveszélyes tüneteket szinte azonnal észleli. Ennek oka, hogy élelmiszer-allergiát okozó gabonafehérje (glutén, gliadin, amiláz, tripszininhibitorok) fogyasztása az immunrendszert túlműködésre biztatja, ami heves tüneteket okoz. Leggyakrabban hasmenést, csalánkiütést, bőrviszketést, hányást, hasi görcsöket, szemhéj- és ajakvizenyőt, súlyos esetben úgynevezett anafilaxiás sokkot is kiválthat, ami légzés- és keringés-összeomláshoz vezet.
A heves tünetek miatt fontos a diagnózis pontos tisztázása, ami történhet bőrpróbával, vérteszttel vagy provokációs teszttel.
Az ételallergia ritka betegség, de a hajlam öröklődhet. Az allergén tisztázása után olyan diétát kell tartani, amely mentes az allergiát okozó élelmiszertől.
Nem csak képzelt betegség, ráadásul a nőknél gyakoribb
Az utóbbi években nem cöliákiás gluténszenzitivitás (NCGS) néven vált ismertté a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a cöliákia vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. A nem cöliakiás gluténszenzitivitás gyakoribb, mint a cöliákia, hiszen a lakosság mintegy 7-10 százalékát érinti.
Ez a betegség, amely általában a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, nem lisztérzékenység és nem is búzaallergia, nem immunbetegség, nem öröklődik és nincsen markere.
Az általa okozott panasz lehet hasi fájdalom, puffadás, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, vagy különböző bőrtünet, hangulatzavarok, és a gluténfogyasztás után akár 20-30 perccel is felléphetnek a panaszok. A kellemetlenségek a gluténbevitel csökkentésével vagy mellőzésével elkerülhetők. A cöliákiával ellentétben nincs szükség élethosszig tartó diétára.
Miután a nem cöliákiás gluténszenzitivitás a lisztérzékenységet diagnosztizáló eszközökkel nem mutatható ki, a betegnek célszerű táplálkozási naplót vezetnie, hogy kiderüljön, mi okozza a betegséget.
Kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, mint például az irritábilis bélszindróma, vagy egy megelőző antibiotikus terápia.
Néhány gondolat a gluténmentes étrendről
Habár a glutén valóban nehezebben emészthető fehérje, fontos tudni, hogy a búza, az árpa, a zab, a rozs nagyon sok folsavat, vasat, és B-vitaminokat tartalmaz.
Ha a glutént elhagyjuk, a gluténmentes diétával nagyobb mennyiségben kerül a szervezetbe például rizs, ami azonban több higanyt, arzént és ólmot szív fel a talajból.
A gluténmentes pékáruk több tartósítószert tartalmaznak, magasabb a zsír- és szénhidráttartalmuk, valamint több adalékanyag van bennük, ennélfogva fokozzák a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A rostokban tápanyagokban gazdag teljes kiőrlésű termékekkel szemben fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, nem beszélve arról, hogy jóval drágábbak, mint a glutént tartalmazó pékáruk.
De azt is jó tudni, hogy a fehér lisztes élelmiszerek bevitelének csökkentése segít a fogyásban, csökkenti a hasi diszkomfortérzetet és a zsírmáj kialakulásának kockázatát.
Ennek ellenére a szakember azt tanácsolja:divatból ne, csupán a fentiek ismeretében, azokra ügyelve vágjon bele bárki is a gluténmentes diétába.
