Így működik a galambposta: elképesztő távot járnak be a madarak

A galambtenyésztés már a kőkorszak óta jelen van az emberek életében. De nemcsak az élelmi haszna miatt maradtak az ember mellett, egy idő után másra is használták azokat. Mára sporttá vált a galambtenyésztés, azonban egyre kevesebben vannak, akik ezt művelik.

Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron (OMÉK) mintegy 30 fajta magyar tenyésztésű postagalambot állítottak ki. Ez a tizede a hazánkban élő galambfajtáknak, jelentős részüket magyar tenyésztőknek köszönhetjük. A galambtenyésztés már Nagy Sándor idejében elterjedt Eurázsiában, ám a gyökerei jóval korábbra, a szirti galamb háziasításáig nyúlnak vissza. 

Elképesztő távokat képesek megtenni a galambok, ezért is postáztak velük régen

Fotó: canaran / Getty Images Hungary

Nem csak postagalambokat tenyésztenek

A Magyar Postagalamb Szövetséget még Széchenyi Istvánnak köszönhetően alapították 1882-ben. Ekkorra már évszázadok óta leveleztek a galambok segítségével, azonban a postagalambászat egyfajta sportként jelent meg a reformkorban, immár hivatalosan is. A galambokat röptették, adott távolságot bejárva, időre. A postagalambok ugyanis általában csak egyetlen helyre képesek visszarepülni. 

A postagalambok eredeti szerepe azonban egészen a második világháborúig megmaradt, az angol és a német hírszerzés is alkalmazta őket. Hogy a föld mágneses mezeje vagy szaglószerveik segítségéve tájékozódnak, máig megosztja a velük foglalkozókat. Az azonban biztos, hogy a békeidők során egyre inkább a sporttevékenységre való alkalmazásuk vált általánossá. 

A postagalambsport nemzetközi szervezetében, az FCI-ben (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tartanak számon, közte hazánkat is.

A postagalambok versenyidőszaka áprilistól szeptember-októberig tart, időjárástól függően. A versenyek során nagy távokat, akár több száz kilométer hosszan kell repülniük. A moszkvai és a londoni olimpiára is reptettek egykor magyar galambokat.

A magyar fajták ehetők is

Az összes galambfajta, funkciótól függetlenül élelmezési célokra is használható, a magyar gasztronómiában régóta ismert, vitaminokban és zsírokban gazdag, gyógyító eledelek alapjai. A funkció mellett azonban az elmúlt évszázadok során a küllem is egyre fontosabbá vált tenyésztőik számára, így születtek meg azok a magyar fajták, melyeket

jellemzően származási helyükről neveztek el.

Felsorolni is nehéz lenne, szinte minden nagyobb terület, város nevet adott már egy-egy fajtának, összesen 48 fajtát tenyésztettek ki az elmúlt időszakban honfitársaink. Ezek közül is kiemelkedik 90 centiméteres szárnyfesztávolságával a magyar óriásgalamb, ami nagyobb, mint például egy héja.

Ezt ismerhetjük házi galambként is.

A díszgalambként tenyésztett madarakat rendszeresen összemérik tenyésztőik a tenyészszemléken, ahol a kutyakiállításokhoz hasonlóan pontozzák az állatokat. 

Ha más, különleges állatok is érdekelnek, olvasd el ezt a cikkünket is!