Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fürdőruhadivat hatalmas változáson ment át a 20. század első évtizedei óta: amennyi anyagból anno egyetlen dresszt megvarrtak, abból egy teljes családnak jut ma fürdőruha a strandra.
A korai fürdőruhadivat szinte egyetlen célja az volt, hogy decens viseletet biztosítson azoknak, akik a habokba csobbantak. Nemcsak a nők, de a férfiak esetében is sokkal nagyobb bőrfelületet takaró darabokat készítettek, egy nő örülhetett, hogy legalább nem kellett már harisnyaszerűen a lábát fedő textilréteget is magára húznia.
A legelső fürdőruhák ugyanis meglehetősen kellemetlen viseletet nyújtottak: még a vízben való szabad mozgást is ellehetetlenítették, nem csoda, hogy korábban inkább a meztelen megmártózást keresték fürdőgépek segítségével. A 18. századi szerkezetek ideje ugyanakkor lejárt, már nem volt más lehetőség, mint válogatni az elérhető fürdőruhák választékából.
Kattints a képre és nyílik a galéria!
A fürdőruha ekkor minden volt, csak kellemes viselet nem
A múlt század elején leginkább matrózblúzra és rövidnadrágra emlékeztető, egybevarrt kis dresszekben nyílt a nőknek lehetősége a vízparti semmittevésre – valószínűleg ez így is meglehetősen kellemetlen élmény volt, hiszen
technikai anyagok híján ezek nedvesen súlyosan rátapadhattak a testükre, tényleg ellehetetlenítve azt, hogy legalább egy kicsit élvezhessék a víz közelségét.
Ahogyan az idő telt, meglepően gyorsan kezdett el csökkenni a testet fedő textil mennyisége, nagyjából a század közepére pedig már egészen viselhető, olykor a mai divatnak is megfelelő szabást idéző fürdőruhák kerültek ki a szabók keze közül. 1946-ban aztán megjelent az a fazon, amelyet korábban biztosan erkölcstelenség vádjával illettek volna: ha a bikinire tippelsz, eltaláltad. Ez aztán áttört egy gátat, de közben arra is rájöttek a gyártók és a nők is, hogy az egyrészes fazon sem azt jelenti, hogy szűziesen zárdai jelleget ölt majd a viselet.
A divaton túl is akadnak szempontok a strandon
Mára gyakorlatilag nem tudnál elképzelni olyan fürdőruhafazont, amely nem létezik: kacér egyrészesek és egészen decens bikinik egyaránt vannak a kínálatban, ráadásul megszülettek azok a gyorsan száradó, technikai anyagok, amelyek használatával a fürdőruha viselése nem kellemetlen azután sem, hogy kiléptél a medencéből. (Persze azért még mindig azt ajánljuk, hogy cseréld szárazra a nedveset, amint csak lehet.)
A fürdőruhák ma már abban is segíthetik viselőjüket, hogy gyorsabban ússzon, de anyaguk akár napvédelmet is nyújthat már önmagában.
Gyakorlatilag nem maradt tabu: innen érdemes igazán visszatekinteni erre a régi világra.
Ha szívesen nézegetnél a régi idők dunai fürdőzéséről is képeket, ezt a cikkünket ajánljuk!
