Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bikini előtti időszakba kalauzoljuk olvasónkat képgalériánkkal. Abba a korba, amikor a vízparti fürdőzés mindenki számára megélhető élménnyé válhatott, és nem csak orvosi utasításra lepték el a partokat a szemérmes hölgyek. Úszni, evezni a 20. században sokáig még nem volt illendő, és a pancsikoláshoz is mindenféle fürdőgúnyákat kellett magukra ölteniük a nőknek, mindez a falatnyi bikinik korából nézve nagyon mókásnak tűnik.
A női fürdőruházatnak tükröznie kellett a korabeli társadalom által meghatározott, az illendőségre vonatkozó elképzeléseket. A fürdőruhák ekkor még egyberészes ruhából, alsónadrágból és harisnyából álltak, amelyek gyakran gyapjúból vagy pamutból készültek. Belegondolni is rossz, hogy ezek az anyagok vizesen milyen élményt kölcsönöztek a fürdőzésnek. A ruháknak nemcsak az volt a funkciója, hogy eltakarják a női testet, de cél volt, hogy a könnyű mozgást is ellehetetlenítsék.
Az 1920-as évekre tehető a fürdőruhadivat első forradalma, amikor is a női úszósport is bekerült az olimpiai játékok körébe. Az első fecskék, az első újítások mindig közfelháborodást eredményeztek, az erkölcsi norma változása mellett a kereskedelmi szektor mindig egy lépés lemaradásban volt. Például a Speedo, az ausztrál ruházati vállalat, amely 1914-ben kezdett el kísérletezni fürdőruhákkal, az évtized végéig forgalmazta a kezdeti egyberészes dizájnt, ami mindkét nem esetében általában rövid ujjú vagy mellény stílusú felsőrészből és nadrágszerű alsórészből állt.
45 év leforgása alatt, amíg a bikini divatba nem jött, volt pár érdekes elképzelés fürdőruhafronton. Lentebb megtalálod galériánkat.
Fürdőruhák a 20. század elején
A huszadik században a női fürdőruhák jelentős átalakuláson mentek keresztül a textilipari fejlődés és az egyre szabadabbá váló divatirányzatok és erkölcsi normák következtében.
Kattints a képre, és lapozd végig időutazásra invitáló galériánkat:
