Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A híres festő barátságát csupán a formalitás kedvéért viszonozta a kor legnagyobb tudósa. Érdekesség, hogy a művész erről sosem vett tudomást, hanem inkább bálványozta barátját.
A XX. század művészetét a menekülés jellemzi, ahogy az ember kiszaladt volna a háborúktól keserű valóságból, úgy a festők, szobrászok, zenészek is új formákkal, műfajokkal nyitottak egy másik világ felé. Vagyis a legtöbb modern alkotás a menekülést ábrázolja. Amikor tehát egy korabeli szürrealista, impresszionista festményt látunk, akkor valójában egy menekülő művész világa tárul elénk, aki a ritka kompozícióval üzeni: nem kér többet a valóságból! Erre tökéletes példa a megosztó Salvador Dalí legtöbb műve.
Az álmok ihlették Dalí híres festményeit
A spanyol festőművész igazi mestere volt a figurák torzításának, gyakran alkalmazott megbotránkoztató figurákat, ilyen az elfolyó óra vagy a fiókokból álló test. Úgy gondolta, hogy az álmok világa által még több szürrealista művet alkothat, ezért az új fogalomnak számító pszichoanalitika felé fordult, így ismerte meg a híres pszichológust, Sigmund Freudot. A festőt lenyűgözték Freud álmokkal kapcsolatos hipotézisei, vagyis hogy az álmok segítségével közelebb kerülhetünk a tudattalanhoz, vagy hogy az álomfejtés megoldást kínál az emberi élet nehézségeire. De Dalí nem volt szakember, csupán kíváncsi és lelkes szemlélőként figyelte az osztrák pszichológus kutatásait, miközben felmagasztalta a személyét. Freud mégsem viszonozta a rajongást.
Freud kezelést javasolt a festő számára
Dalí képeket festett, szobrokat készített Freud hatására, például a Neokubista akadémia (1926), a Baljós játék (1929) vagy Az elefántokban tükröződő hattyúk (1937) című festményeket. Közben szüntelenül kereste a lehetőséget, hogy személyesen is megismerje a nagy tudóst. Néhány közös ismerős által alkalmat kapott a találkozásra, igaz, ekkor már Freud idős volt, 83 évesen fogadta a fiatal, 34 éves művészt. A festő rajongóként tekintett a pszichológusra, és tudatta vele, hogy nagy hatással van a munkáira. Freud udvariasan viszonozta a hízelgést, viszont később arról számolt be, hogy Dalí patológiai eset, és jót tenne számára egy pszichológus. A festő erről nem akart tudomást venni, helyette további műveket alkotott az álmokról. Freud ezeket már nem láthatta, hiszen a találkozás utáni egy éven felül elhunyt. A viszonzatlan barátságból született szobrok megtekinthetők a Dalí Kiállításon.
