A fejjel lefelé fordított keresztet napjainkban sokan a sátánizmussal azonosítják, az Antikrisztus jelképének gondolják – de vajon tényleg a nagybetűs Gonosszal hozható összefüggésbe ez a szimbólum, vagy valami egészen mást jelent?
Miért viseli a pápa a „sátán jelképét”?
A fordított keresztet manapság valóban gyakran használják a sátánisták, illetve a különböző metálzenei szubkultúrák, vagyis inkább az ezekkel szimpatizáló laikusok, tizenévesek, akik leginkább ruházatukon, táskájukon, ékszerként vagy akár matricaként viselik, az összeesküvés-hívők pedig a katolikus egyház és a pápa valódi természetének bizonyítékaként szokták felemlegetni, hogy bizony olykor a szentatya trónusán és környezetében is megjelenik az Antikrisztus szimbóluma. A valóságban a fordított keresztnek, más néven Péter-keresztnek semmi köze a Gonoszhoz, a pápasághoz viszont annál több.
A szimbólum a hagyományosan a korai keresztény egyház első vezetőjének, az első pápának tekintett Szent Péter apostol történetéből ered, aki eredeti foglalkozását tekintve halász volt, mígnem Jézus őt és testvérét, Andrást tanítványává, „emberhalásszá” nem tette. Krisztus adta tanítványának – akit eredetileg Simonnak hívtak – az arámi Kéfás nevet, melynek jelentése „kőszikla”, ezt valószínűleg ő maga fordította a görög Petroszra, vagyis Péterre. Máté evangéliuma szerint a névadáskor Jézus így szólt: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta.”
Ugyan Péter a hagyomány szerint háromszor is megtagadta mesterét, a feltámadáskor Jézus feloldotta a hűtlenséget, és pásztori megbízatást adott neki; ettől kezdve még jobban megerősödött hitében, és minden erejével elszántan hirdette a krisztusi tanokat. Néró császár keresztényüldözése idején azonban Péter apostol is a rómaiak kezére került, börtönbe vetették, majd kivégezték, vértanúhalálának időpontját a keresztény hagyomány 67. június 29-re teszi.
Az egyház első feje úgy gondolta, méltatlan a krisztusi halálhoz
A legenda úgy tartja, az apostolt mesteréhez hasonlóan kereszthalálra ítélték, azonban amikor a katonák elkezdték volna hozzászögezni a kereszthez, ő utolsó kívánságával azt kérte tőlük, fordítva, fejjel lefelé feszítsék meg, ugyanis nem tartotta méltónak magát ugyanahhoz a halálnemhez és szenvedéshez, amit a Megváltó átélt. A katonák nem bánták, valószínűleg jó viccnek tartották Péter kérését, a fordított kereszt így lett az egyházalapító apostol szimbóluma a keresztény hagyományban. Természetesen a pápa sem az Antikrisztus szolgájaként, hanem a Szent Péterrel való folytonosság miatt viseli olykor ezt a jelképet.
A Biblia valójában sehol sem említi a fordított keresztet mint a Gonosz szimbólumát, hasonló asszociációkra először csak évezredekkel később, az 19. században került sor, amikor egy Eugène Vintras nevű francia szélhámos és szektavezér, aki önmagát Illés próféta reinkarnációjának tartotta, kezdte viselni a ruházatán az általa „sátáninak” tartott fordított keresztet. Vintras-t érthető módon nem kedvelte különösebben a katolikus egyház, XVI. Gergely pápa egy 1846-os keltezésű pamfletjében homoszexualitás, oltárokon maszturbálás és fekete misék (gyakran meztelenül történő) celebrálása vádjával kiátkozta a különc férfit.
A modern köztudatba az 1960-as évektől kezdve a nyugati popkultúra hozta be a „sátánista” fordított keresztet, ami olyan horrorfilmekben tűnt fel, mint a Rosemary gyermeke (1968) és az Ómen (1976), illetve metálzenekarok, például a birminghami illetőségű Black Sabbath tagjai kezdték viselni, divatot teremtve ezzel. A valóságban természetesen köze sem volt a szimbólumnak a sátánizmushoz, ma is csak a laikusok gondolják így.
