Újabb jelek utalnak a földönkívüli élet létezésére

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy távoli exobolygó légkörében olyan kémiai jeleket észleltek a kutatók, amelyek a földönkívüli élet eddigi legígéretesebb bizonyítékaira utalhatnak. Bár a felfedezés izgalmas, a tudósok hangsúlyozzák: még korai lenne biztosan állítani, hogy valóban élet nyomaira bukkantunk az űrben.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a földöntúli élet utáni kutatás: egy nemzetközi csillagászcsoport a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan molekulák kémiai ujjlenyomatait mutatta ki a K2-18b nevű exobolygó légkörében, amelyek kizárólag a Földön élő szervezetek, például tengeri fitoplanktonok által keletkeznek. A dimetil-szulfid (DMS) és esetlegesen a dimetil-diszulfid (DMDS) jelenléte a tudósok szerint potenciális biojelek lehetnek, vagyis az élet közvetett jelei.

Élet a világűrben?

A 124 fényévnyire található K2-18b egy úgynevezett „Hycean világ” lehet: egy vízborította bolygó, hidrogénben gazdag légkörrel, amely a csillaga lakható zónájában kering. A kutatók szerint a detektált kémiai jelek megerősítik korábbi elméletüket, miszerint az ilyen típusú bolygókon ideális körülmények alakulhatnak ki az élet számára.

A földönkívüli élet lehetősége évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat
Fotó: Nasa / Getty Images Hungary

Ugyanakkor az eredményeket óvatosan kell kezelni. Több szakértő, köztük a neves asztrofizikus Sara Seager is arra figyelmeztet, hogy a bolygó természetét illetően még jelentős viták folynak, és az élet jeleinek igazolása további megfigyeléseket és független elemzéseket igényel. A mostani eredmények három szigma szinten mozognak, ami azt jelenti, hogy 0,3% az esélye annak, hogy a detektált jelek véletlenszerűek.

Bár a tudósok egy része szkeptikus, abban egyetértenek: egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a technológia lehetővé tegye az élet felismerését idegen világokban. A következő években további mérések és adatelemzések dönthetik el, valóban az első földönkívüli életformák nyomaira bukkantunk-e.

Ha kíváncsi vagy a CIA-ügynök történetére, aki szerint volt élet a Marson, akkor figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.