Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hillary Clinton elbukta a 2016-os elnökválasztást, így hivatalosan máig sem volt női elnöke az Egyesült Államoknak (Kamala Harris talán még esélyes…), kevesen tudják azonban, hogy száz évvel ezelőtt titokban egy nő irányította az országot másfél éven keresztül. Amikor Woodrow Wilson elnök lebénult, felesége, Edith Wilson vette át ideiglenesen a szerepkörét.
Stroke-ot kapott, és lebénult az amerikai elnök
Edith Boiling 1872-ben született Virginia államban egy gazdag, előkelő déli család sarjaként, akik egészen az első, Angliából érkezett virginiai telepesekig, sőt, a legendás indián hercegnőig, Pocahontasig vissza tudták vezetni a családfájukat. A jelentős hozománnyal bíró, ugyanakkor nem sok formális oktatásban részesült Edith 23 évesen hozzáment egy vagyonos washingtoni ékszerészhez, Norman Galthoz, akivel 14 éven keresztül, a férfi váratlan haláláig éltek házasságban. A megözvegyült Mrs. Galt a férjétől örökölt vagyonból Európában utazgatott és jelentős társasági életet élt az amerikai fővárosban, mígnem 1915-ben megismerkedett a regnáló elnökkel, Thomas Woodrow Wilsonnal, aki nem sokkal korábban veszítette el a feleségét.
Az ismeretségből hamar szerelem, majd házasság lett, Edith Wilson first ladyként támogatta férjét és buzdította kitartásra az amerikai népet az első világháború viszontagságos időszakában. 1916 novemberében a demokrata párti Wilson − aki ekkor még azt ígérte, országa kimarad a nagy háborúból − másodszorra is megnyerte az elnökválasztást, a két évvel későbbi időközi választáson azonban a republikánusok többséget szereztek a szenátusban, így patthelyzet alakult ki. A háborút lezáró versailles-i békeszerződéskor az amerikai elnök kidolgozta híressé vált 14 pontját, melyekben igyekezett igazságos, demokratikus és egy újabb vérontást megelőző módon rendezni az európai helyzetet (a wilsoni pontokból végül csak négy valósult meg maradéktalanul), és előterjesztette egy kormányok feletti szervezet, a Népszövetség (az ENSZ elődje) létrehozását.
Párizsból hazatérve Wilsonra otthon még keményebb csaták vártak, el kellett ugyanis fogadtatnia a republikánus többségű szenátussal a versailles-i békeszerződés ratifikálását, de saját pártja, a számos német és ír származású tagot számláló Demokrata Párt sem volt elégedett a békedokumentummal. A hosszú, kimerítő washingtoni harcok után Wilson kampánykörútra indult, hogy országszerte maga mellé állítsa a demokrata politikusokat, több ezer kilométert tett meg vonaton, egészsége azonban ekkorra végleg megroppant. 1919. október 2-án az elnök összeesett a vonaton, agyvérzést kapott, melynek következtében bal oldala teljesen lebénult, és jobb szemére megvakult.
A first lady kormányzott a férje helyett
Wilson két hónapig fel sem bírt kelni az ágyból, állapotát azonban titokban tartották, elszigetelték őt a külvilágtól, csak felesége és a Fehér Ház orvosa, dr. Cary T. Grayson látogathatták, hátralévő életére pedig kerekesszékbe kényszerült. A stroke az elnök szellemi állapotára és érzelmi egészségére is hatással volt. A hivatali teendői ellátására képtelen Wilson helyett titokban felesége vette át a kormányzás ügyes-bajos dolgait: Edith feladata szerint egyfajta közvetítőként szolgált a kormánytagok, szenátorok és a lábadozó államfő között, valójában azonban gyakran saját maga hozta a kormányzati döntéseket. A first lady minden iratot átnézett, legtöbbször ő döntötte el, melyik törvényt adja oda Wilsonnak szignálásra és melyiket sztornózza, 28 törvényt pedig ő maga szentesített nyilatkozattal, miszerint „a férje egyetért”.
A törvény szerint amennyiben az elnök képtelen ellátni a feladatait, az alelnök veszi át azokat hivatalosan, Wilson környezete azonban egyértelműen úgy gondolta, a poszt betöltője, Thomas Marshall nem alkalmas az ország vezetésére, ezért inkább Mrs. Wilsonba helyezték a bizalmukat. A szabályt úgy cselezték ki, hogy az említett Grayson doktor nem állított ki igazolást, miszerint az elnököt egészségi állapota akadályozná az államfői tisztség betöltésében, a lebénult főnökéhez végletekig lojális Marshall pedig sohasem firtatta a kérdést. Szerencséjükre akkoriban még nem létezett internet, televízió, és a rádió is gyerekcipőben járt, az elnök nyilatkozatai főként a nyomtatott sajtóban jelentek meg, ezért nem keltett különösebb feltűnést Wilson távolmaradása a nyilvánosságtól. Az ügy idővel mégis pletykákra adott okot Washingtonban, többen kezdték gyanítani, hogy az elnök nem annyira ép és egészséges, mint azt a Fehér Ház állítja.
Sikeresen fenntartották a látszatot, hogy Wilson egészséges
A leghangosabban egy republikánus szenátor, Albert B. Fall követelte, hogy azonnal induljon vizsgálat annak kiderítésére, Wilson, akivel saját kabinetje sem találkozott szemtől szemben hónapok óta, valóban alkalmas-e az elnöki poszt betöltésére. Fall kezére játszott egy kisebb politikai incidens. 1919 decemberében az USA-val az olajügyletek miatt feszült viszonyban álló Mexikóban elraboltak egy amerikai konzult; Robert Lansing külügyminiszter az elnök utasítását akarta kikérni, mielőtt cselekszik az ügyben, de (nem meglepő módon) nem jutott el Wilsonig, így saját maga cselekedett és küldött dühös hangú levelet, kvázi katonai ultimátumot Venustiano Carranza mexikói elnöknek.
A republikánus szenátor azonnal lecsapott a lehetőségre, azt állította, a békepárti Wilson sohasem küldene efféle üzenetet az ország déli szomszédjának, mely bizonyítja, az elnök helyett titokban valaki más kormányoz. Fall sikeresen elérte, hogy létrehozzanak egy szenátusi vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, tényleg alkalmas-e Wilson az elnöki teendők ellátására. A vizsgálóbizottság tagjai felkeresték az elnököt a Fehér Házban, a first lady azonban ügyesen kijátszotta őket: alaposan felkészítette, felöltöztette, „kipreparálta” a férjét, és sikeresen elhitette a látogatókkal, hogy kisebb egészségi problémákat leszámítva semmiben sem szorul segítségre.
Így egészen Wilson mandátumának lejártáig, 1921 márciusáig, 17 hónapon keresztül a first lady szolgált kvázielnökként az Egyesült Államokban. A valóságot férje egészségi állapotáról csak azután hozták nyilvánosságra, hogy elhagyták a Fehér Házat, és visszavonultak a politikától. Woodrow Wilson alig három évvel később, 1924 februárjában hunyt el, 67 évesen. Edith Wilson jócskán túlélte a férjét, 1969-ben halt meg, 89 évesen, később megjelentette emlékiratait is. A Wilson-ügy nem múlt el nyomtalanul, többen is szorgalmazták, hogy pontosítsák azokat a szabályokat, melyek kimondják, meddig alkalmas egy elnök a tisztség betöltésére. Az erről szóló új alkotmánykiegészítést 1967-ben fogadták el, ebben az utódlás sorrendje is pontosan elő van írva.
