Évezredekig rettegett az emberiség ettől a féregtől: kiderült, hogy nem is létezik

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A fogbetegségek mibenléte meglepően későn került az emberiség érdeklődésénak középpontjába. A 18. századig éppen emiatt tartotta magát az elképzelés, hogy a fogaink szuvasodása egy féregnek köszönhető, mely belülről rágja szét azokat.

A fogfájás az egyik legkegyetlenebb, legnehezebben figyelmen kívül hagyható fájdalom. Kezdetben sokan enyhe érzékenységre lesznek figyelmesek, kezelés nélkül azonban lüktetés, végül kínzó, szinte elviselhetetlen fájdalom jelentkezik. A fogszuvasodás belülről pusztítja a fogat: a zománc meggyengül, a foganyag üregessé válik, végül a fog egyszerűen szétesik vagy elhal. 

Fogféregtől rettegtek évszázadokon át 

Ha belenézünk egy súlyosan szuvas fog belsejébe, könnyű megérteni, miért rémültek meg ettől az emberek hosszú időn át – írja az IFLScience. 

A fogféregtől sokáig rettegett az emberiség
Fotó: ljubaphoto / Getty Images Hungary

A sötét, kanyargós járatok, a kifúrt, szivacsos szerkezet egészen olyan benyomást kelt, mintha valami belülről rágta volna szét a fogat. A fájdalom pedig jellemzően hullámokban jön, mintha valami mozogna a fogban, és mikor épp megmozdul, a fájdalom belenyillal a fogba. 

Innen már csak egy lépés volt a magyarázat: a fogfájást egy élőlény okozza

Láthatatlan ellenség a fogban 

Az úgynevezett fogféreg hiedelme az emberiség egyik legrégebbi orvosi elképzelése. A legkorábbi írásos említése egy  

Idézőjel ikon

több mint négyezer éves sumér szövegben szerepel, amely egyértelműen egy féregszerű lényt tesz felelőssé a fog pusztulásáért.

Az ókori Egyiptomban, Indiában, Kínában és Japánban is hittek benne, de a fogféreg felbukkan a görög és római világban, majd később a középkori Európában is. Kultúrától függetlenül ugyanaz volt az elképzelés: a fog belsejében egy apró élőlény él, amely rág, fúr, mozgása pedig fájdalommal jár. 

Sőt! A dolog odáig fejlődött, hogy nem pusztán egy babonáról, a „tudatlanok” elképzeléséről volt szó. A fogfájást gyakran próbálták „kezelni” a féreg kiűzésével: füstöléssel, forró tűkkel, különféle növényi kivonatokkal vagy mágikus szövegek elszavalásával. 

A cél mindenhol ugyanaz volt – elűzni vagy elpusztítani a fogban rejtőző lényt. 

Mikor tűnt el a fogféreg? 

A fogféregbe vetett hit meglepően sokáig tartotta magát. Még a 18. században is akadtak orvosok és foggyógyítók, akik komolyan számoltak a létezésével. Csak a modern fogászat megszületésével, valamint a baktériumok és a fogszuvasodás valódi okainak felismerésével kezdett végleg kikopni a köztudatból. 

Igaz, azt nem állíthatjuk, hogy nem egy „lény” rágja a fogakat, hiszen a fogszuvasodás kiváltója baktérium, azaz valóban egy másik, oda nem illő élőlény telepszik meg a szánkban, de nem egy féregről van szó. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyek a leggusztustalanabb élősködők, amikkel megfertőződhetsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.