A királynő férjét még ma is látják felbukkanni ebben a kastélyban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Dánia egyik legszebb, sőt, sokan Európa legkülönlegesebb kastélyának tartják a Zeeland-szigeteki Dragsholmot. Szépség ide vagy oda, akik jártak már e helyen, azt mondják, hozzá még csak hasonló sincs, de nem feltétlenül csak azért, mert gyönyörű. Az a hír járja ugyanis, hogy szellemek százai kísértenek a ma szállodaként működő épületben.

A Koppenhágától kicsivel több mint 70 kilométerre található kastély úgy 2 kilométerre fekszik a festői Nekselø-öböltől, amelynek meseszép partjára csodálatos kilátás nyílik a Dragsholm kertjéből. A kastély egykor egy kis félszigeten feküdt, ezen a vékony földdarabon gyakran húzták át szárazon a hajókat, elkerülve Zeeland északi veszélyes tengereit. Ekkor talán még senki sem sejtette, hogy a 20–21. század egyik legkísértetiesebb helyének ad otthont.

Egy kis Dragsholm-történelem

A Dragsholm-kastélyt Roskilde püspöke építtette meg körülbelül 1215 körül. Eredetileg inkább egy palotára hasonlított, erődítménnyé csak a középkorban alakították. A munka látszólag jól sikerült, az 1530-as években ugyanis az egyetlen kastély volt Zeeland szigetén, amely állva maradt a grófviszályként elhíresült háborúban.

A reformáció után a megerősített épületből királyi börtön lett.

Az egyik dán–svéd háború után azonban a sorsa más irányt vett: a súlyosan megsérült kastély egy nemes kezébe került 1694-ben, miután az eladósodott királynak nem volt más választása, mint eladni azt. A kastély ezután e nemesi családban maradt egészen 1932-ig, ezután az épület viszont a központi földtanácshoz került, majd magánkézbe. A történelmi ingatlant ma a Bøttger család kezeli és tartja karban, amelyben ma egy luxusszálloda és egy Michelin-csillagos étterem található. 

A 13. században épült kastély még ma is áll
Fotó: Toxophilus / Wikimedia Commons

Száz alak közül négyet sok vendég ismer

Óriási csoda, hogy a festői szépségű, gondosan karbantartott árkok és kertek ölelte kastély ennyi nehézséget túlélt, és hogy még ma is életben van. Éppen ezért meglepő is volna, ha a sok viszályon, ellenségeskedésen és háborún „átment” épület csendes és nyugodt volna – már ami a kísérteteket illeti. A szellemvilágban jártas szakértők nemegyszer azonosítottak kísérteteket a kastély falai között, sőt, az állítólag száz alak között többször is észlelték ugyanazt a négyet:

Idézőjel ikon

a püspököt, két dámát és I. Mária skót királynő harmadik férjét.

A püspök még mindig ott „él”

Itt börtönözték be a roskildei püspököt is, akit ugyanúgy, mint az összes többi egyházi rabot, a kastély közepén található toronyban lévő cellákba zártak. Ma ezek helyén szobák állnak, amelyek vendégei a második emeleti folyosó felől rendszeresen jajgató és síró hangokról számolnak be.

A négy alak közül az egyik a püspök, aki a mai napig kísért a kastélyban
Fotó: Toxophilus / Wikimedia Commons

Egy lovas hintón átvonuló úr

Bothwell úr, ha úgy tetszik, egy igen tehetős szellem, hiszen a James Hepburn néven született férfi nem más, mint Skócia királynője, I. Mária, másik nevén Stuart Mária harmadik férje. Bothwell úr hosszúnak nem mondható élete tele volt fordulatokkal, kezdve azzal, hogy a skót koronáért folytatott konfliktusok során elmenekült Norvégiába, amely akkoriban még dán terület volt.

Amikor azonban a dán király megtudta, hogy az angolok által gyilkosság miatt körözött Bothwell Norvégiában van, elrendelte, hogy vigyék Koppenhágába.

A férfit végül a Dragsholmban tartották fogva, és 44 éves korában itt is halt meg. Bothwellt szörnyű körülmények között, egy oszlophoz láncolva tartották, és hagyták meghalni. Nem csoda hát, hogy gyakran látják felbukkanni az udvaron egy lovas hintón, sőt, az sem ritka, hogy

Idézőjel ikon

a csendet a lovak patájának zaja veri fel, holott a Dragsholm területén évek óta egyetlen hátas sem fordult meg.

A tragikus sorsú, fehér ruhás nő szellemét még ma is látni és hallani vélik a kastély falai között
Fotó: William Attard McCarthy - McCart / Getty Images Hungary

Tragikus sorsú nemeslány

A harmadik alak, a dragsholmi fehér dámaként elhíresült hölgy története szomorú. A nemesi családból származó Celina Bovles hiába járt jegyben egy másik nemesi család férfijával, beleszeretett egy, a kastélyban dolgozó „közemberbe”.

Idézőjel ikon

A kapcsolatuk nem sokáig maradhatott titokban, ám Celina apja engedélyezte neki, hogy az esküvőjéig együtt lehetnek.

Igen ám, de a fiatal nő még a frigy előtt terhes lett, ezért az apja kegyetlenül megbüntette: nem elég, hogy börtönbe záratta a kastélyban, a pincében falhoz láncolták, majd egy falat építettek köré, és hagyták meghalni. E történet hitelességét az 1930-as évek óta már senki sem vonja kétségbe, ekkor ugyanis a vízvezetékrendszer felújítása során egy csontvázra bukkantak a pince egyik falában.

A vendégek szerint a fehér ruhás hölgy szelleme még ma is sírva keresi a szerelmét a kastélyban, sőt, néha még azért is fájdalmas kiáltásokat hallat, mert nem találta meg őt.

A kastély falai millió titkot, köztük megannyi borzalmas történetet rejtenek
Fotó: Toxophilus / Wikimedia Commons

A szürke dáma köszönetet mond

Többször beszámoltak már egy másik hölgyről is, akit csak a szürke dáma néven ismernek, és akinek a története nem olyan tragikus, mint Celináé. Azt mondják, hogy a gyönyörű nő a kastély egyik dolgozója volt, aki fogfájásra panaszkodott. A kastély ura egy tapasz segítségével enyhítette a fájdalmát, és egy ideig úgy is tűnt, hogy meggyógyult, ám mint kiderült, a fog megfertőződött, így a szürke ruhás nő meghalt. Noha ő már nincs többé, azt mondják, hogy a szelleme még mindig járja a kastélyt azért, hogy megköszönje a kastélyúrnak az érte tett jót. Úgy tartják, hogy ő egy boldog szellem.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.