A világ egyik legfélelmetesebb kórházaként tartják számon Nagy-Britannia egykori legnagyobb elmegyógyintézetét, az angliai Whittingham pszichiátriai kórházat. Azt mondják, elég csak az épület környékére merészkedni ahhoz, hogy érezni lehessen a rossz energiákat.
Világszerte jó pár olyan hely van, amelynek falai sötét titkokat rejtenek. Az egyik leghátborzongatóbbért nem is kell túl messzire mennünk: a magyarok egyik kedvenc olasz városától, Velencétől ugyanis csupán 5 kilométerre található Poveglia szigete, amely talaját a régészek szerint elporladt emberi csontok alkotják. A több tucat rémisztő hely közül van azonban egy ugyancsak európai, amely története szintén nem túl szívderítő.
Saját fúvószenekar működött az intézményben
A Whittingham pszichiátriai kórházat 1873-ban azért építették, mert a megye három, már meglévő intézete megtelt. Alighogy elkezdődött az élet a kórház falai között, jóformán egy város épült köré: lett egy nagy csarnoka, gazdasági birtoka, kápolnája és temploma, postája, de működött ott hentes is, sőt, saját vasúttal is büszkélkedhetett. Az akkor még menedékháznak nevezett helynek a kezdetektől fogva saját fúvószenekara és zenekara volt, mindkettő nagyon magas színvonalon működött a betegek és a személyzet részvételével.
Több mint 3500 lakója volt
A két világháború alatt a háborús sebesültek kezelésére is használt intézmény eredetileg 1100 beteg befogadására volt alkalmas, 1880-ban egy új melléképület megnyitásával viszont 700 betegnyivel bővült a kapacitás, aztán még tovább.
1915-re a lakók száma már elérte a 2820 főt, 1939-ben pedig már 3533-at.
Az 1950-es években itt készült el dr. CS Parker és Charles Breakall jóvoltából az agy elektromos aktivitásának rögzítésére alkalmas EEG korai változata is.
A négy fal között
Kívülről minden szép és jó volt, ám mint kiderült, az épület falai között korántsem volt ennyire jó a helyzet.
1967-ben egy nyári értekezlet során ugyanis számos kegyetlenséggel és rossz bánásmóddal kapcsolatos panaszt nyújtottak be a vezetőséghez.
Noha ezeket eleinte titokban tartották, végül a kórházi bizottság vizsgálatot indított. Kiderült, hogy az intézményben rendszeresek voltak a kínzások: a betegeket többek között gyakran zárták a lépcsőházak alatti kis helyiségekbe, a mosdókba és a szellőzőudvarra, függetlenül attól, hogy esett vagy fújt, és legtöbbször mindössze kenyeret és lekvárt adtak nekik enni. A válogatott kegyetlenkedéseken túl komoly problémákat találtak az épületeken belül, a jéghegynek csak a csúcsa volt az elszaporodott kártevők jelenléte, a vizsgálat során megannyi súlyos csalásra és sikkasztásra is fény derült.
Ez lett a vége
Az eljárás lezárultával a vezető ápoló és a főnővér is „korengedményes nyugdíjba vonult”, két ápolót lopásért, egy másikat pedig emberölésért ítéltek el. A botrány után a Whittingham Kórház egyes részeit bezárták, az 1990-es évek elején pedig elkezdték felszámolni a whittinghami szolgáltatásokat is, mígnem végül 1995-ben bezárták.
Négy évvel később új, kisebb mentálhigiénés intézmény épült és nyílt meg Guild Lodge néven.
A hely környéke mintha el lenne átkozva: terveztek ugyanis ide egy 650 lakásos lakóparkot is, de a 2000-es évek végi gazdasági visszaesés végül megakasztotta a fejlesztést. A területen található épületek közül így sokat lebontottak.
