Ha nem fehér a színe, akkor mégis milyen a hó valójában? 3 tévhit kering még mindig a hóról, amelyeket a tudomány már egy ideje megdöntött.
Ha azt gondoltad, az örökzöld Hull a pelyhes fehér hó dalba nem lehet belekötni, tévedtél. A tudomány mindenbe képes beleásni magát, és a legapróbb dolgokat is felkutatja, megvizsgálja, teszteli és újra teszteli, mígnem képes lesz tényekkel előállni a nagyközönség számára. Természetesen a hópelyhek sem maradhatnak ki a hosszú lajstromból, így a kedves gyerekdalt is sikeresen megcáfolták: a hó nem is fehér, és a pelyheiről is valószínűleg rossz információ él a legtöbbünk fejében. Ezt a 3, hóval kapcsolatos tévhitet ideje véglegesen ellapátolnunk az elménk felhajtójáról idén télen.
Mit nem tudtunk eddig a hóról?
December elején sokan elkezdenek vágyakozó sóhajtásokkal, bepárásodó szemmel kibámulni az ablakon azon merengve, vajon idén fehér lesz-e a karácsony. Ugyan a legtöbb havas karácsonyt az 1960-as és 90-es években láthatták a nagyobb magyar városok, a 2010-es évektől kezdve pedig csak a lakosok álmaiban fordult elő gyakran ilyesmi, idén nagy eséllyel számíthatunk rá, ennyivel is varázslatosabb lehet mindenki szentestéje. Ha téged is feltüzel ennek a lehetőségnek az ígérete, akkor nézd meg velünk, milyen tévhitek terjednek a hóról, mielőtt még mind elolvadna:
Tévhit 1: Minden hópehely egyedi és megismételhetetlen
Ez a tévhit annyira elterjedtté vált, hogy az angolszász kultúrában még egy lekicsinylő kifejezést is fűztek hozzá: olyan emberre használják a „special snowflake-et” (különleges hópihét), aki teljesen meg van győződve arról, hogy valamiért különleges, és más bánásmódot érdemel, mint a többiek. Vélhetően a hópelyhek egyedi alakjával kapcsolatos tévhitre épít, amely szerint mindegyik pihe különleges és megismételhetetlen. Azonban 1988-ban egy tudós megdöntötte ezt, amikor egy wisconsini hóviharban talált két ugyanolyan hópelyhet. Azóta a tudósok megfejtették, hogy összesen 35 különböző formája lehet, 8 predomináns formával és azok változataival.
Azonban a hasonlóan kinéző hópelyhek létezéséről szóló elmélet nem minden típusú pihére alkalmazható a tudósok szerint, sőt, szerintük kicsit kilóg a lóláb. Csak az egyszerűbb formájú, kisebb kristályok esetében találhatunk hasonlóan kinéző hópelyheket, illetve a kevés vízmolekulával rendelkezőknél. Tehát a két hasonló hópehely megtalálásának sikeressége attól is függ, hogy ki miként definiálja a „hasonlót” vagy a „hókristályt”, azonban a tudományos konszenzus szerint még mindig nagyon valószínűtlen, hogy két nagyobb, komplexebb hókristály azonos molekuláris struktúrával és kinézettel rendelkezzen. Az egyszerűbb és kisebb hópelyheknél viszont elképzelhető, hogy laikusként találhatunk két hasonló hópelyhet, csak nem kell magasra helyeznünk az elvárásainkat.
Tévhit 2: A hó fehér színű
A hó nem fehér színű, hanem színtelen (ennyit a „fehér” karácsonyról, nem igaz?). Persze, senki sem lett hirtelen színtévesztő, aki egészen idáig ebben a hitben élt, ugyanis az emberi szem számára tényleg fehér színként értelmezhető a hó. Ez azért van, mivel a hó áttetsző jégszemcsékből áll, és a fény nem tud könnyen átmenni rajta, hanem visszaverődik a hópehely számos felületéről. Így valójában a fény visszaverődése az, ami miatt fehér színűnek látja a szemünk a havat. Ha egyenként ráközelítve vizsgáljuk meg a hópelyheket, akkor szembetűnővé válik, hogy valóban átlátszó formákról van szó.
Tévhit 3: A hó mindig fehér színűnek tűnik
Nemhiába van az eszkimók nyelvében olyan sok különböző szó a hó eltérő változataira (bár ez sem egészen úgy van, mint sokan hiszik). Ugyan azt a fajta változatosságot, amelyet ők tapasztalnak, kevesen élik meg a hóval kapcsolatban, arra nagyobb esélyünk lehet, hogy különböző árnyalatait is láthassuk (és nem, nem a sárga színre gondoltunk). A mély hó néha kék árnyalatúnak tűnhet, mivel a sok réteg filterként szolgálhat a fény számára: a vastagabb hó több piros fényt nyel el, mint kéket, így a szemünkhöz már csak ez utóbbi jut el. A hegyvidéki területeken vagy a tengerparti sarkvidékeken még rózsaszínben tündöklő havat is láthatunk a kriofil nevű édesvízi alga miatt, amely vörös színű.
Reméljük, sikerült egy kis érdekes, karácsonyi vacsorához illő beszédtémával szolgálnunk, ha idén valóban le fog hullani a hó szentestére (még ha nem is várható, hogy az 1987-es 50-70 centis hóréteget szülje meg idén télen az ég).
