Műanyagból készít fájdalomcsillapítót ez a baktérium: a beleinkben él

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Képzeljük el, hogy a műanyaghulladékból nem szemét lesz, hanem életmentő gyógyszer. A tudósoknak sikerült olyan baktériumokat átalakítaniuk, amelyek képesek a széles körben használt PET-palackokból kiindulva paracetamolt, a világ egyik legelterjedtebb fájdalom- és lázcsillapítóját előállítani.

Az áttörés egyszerre jelenthet megoldást a gyógyszergyártás fenntarthatósági kihívásaira és a műanyagszennyezés csökkentéséreA kutatók az E. coli baktériumot használták „minigyárként”, amelyet úgy módosítottak, hogy a műanyagból lebontott vegyületeket képes legyen átalakítani egy kulcsfontosságú köztes anyaggá. Ezt követően további genetikai módosításokkal elérték, hogy a baktérium a folyamat végén paracetamolt termeljen.

Igazi áttörés a baktériumból előállított fájdalomcsillapító

A kísérletek során a hatóanyag több mint 90 százalékos hozammal készült el, ami laboratóriumi körülmények között rendkívül ígéretes eredménynek számít. Az új módszer nagy előnye, hogy

Idézőjel ikon

kevés melléktermékkel jár, így jóval környezetbarátabb, mint a jelenleg használt, fosszilis alapanyagokra épülő gyógyszeripari gyártási eljárások.

A kutatók szerint a biológiai rendszerben zajló kémiai reakció, az úgynevezett Lossen-átalakulás, igazi mérföldkő, mivel eddig élő sejtekben nem sikerült megvalósítani.

Baktériumok forradalmasíthatják a fájdalomcsillapítók előállítását
Fotó: Ted Horowitz Photography / Getty Images Hungary

Még tesztelik az új módszert

A lehetőségek azonban kihívásokkal járnak. A laboratóriumi kísérletek és az ipari méretű gyártás között óriási a különbség: kérdés, hogy

Idézőjel ikon

mennyire lesz gazdaságos és stabil a folyamat,

illetve hogyan lehet garantálni a gyógyszergyártás szigorú biztonsági követelményeinek való megfelelést. Ráadásul a PET lebontásának első lépése is bonyolult, így a teljes folyamat még nem tekinthető egyszerűnek.

Mindezek ellenére a felfedezés jól mutatja, milyen irányba tart a fenntartható biotechnológia. Bár önmagában nem oldja meg a globális műanyagválságot, újabb lehetőséget kínál arra, hogy a hulladékból érték szülessen. Ha a kutatók sikerrel járnak, a jövőben talán műanyagpalackokból készült tablettával enyhíthetjük a fejfájásunkat.

Ha kíváncsi vagy rá, mely háztartási hulladékot tudod felhasználni a mosáshoz is, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.