Így házasodtunk a szocializmusban – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Lassan már fél évszázada annak, amikor évente egy nagyvárosnyi ember fogadott örök hűséget egymásnak. A hetvenes évek múlásával folyamatosan csökkent ugyanis a házasodási kedv, pedig addig az egy év alatt megkötött házasságok száma nemcsak a szocializmus idején volt kimagasló, hanem Magyarország történetében is ritkaságnak számított.

A hetvenes évek derekától kezdve folyamatosan csökken a házasságkötések száma.

Házasság számokban

Az 1970-től kezdődő tíz év volt az az évtized, amelyről elmondható, hogy azóta sem kötöttek annyi házasságot, mint abban az időszakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1970-től 1980-ig összesen 1 051 303 volt a házasságkötések száma, ami a nyolcvanas évektől kezdve egyre kevesebb és kevesebb.

A KSH A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői című tanulmánya szerint az 1970-es évek közepén mért több mint 100 ezer házasságkötés demográfiai magyarázatát többek között

Idézőjel ikon

a húsz évvel korábban, a Ratkó-korszak idején született gyerekek házasodási korba lépése jelentette.

Érdekes adat, hogy amíg 2022-ben 63 967 pár mondta ki a boldogító igent, addig a hetvenes évek, házasságkötések szempontjából legjobb évében, 1975-ben 103 775 házasság köttetett. Az 1970–80-as években a menyasszonyok 20–21 évesen álltak anyakönyvvezető elé, a férfiak életkora pedig az első házasságkötésükkor 24 és 25 év közé esett.

Esküvői ruhák a szocializmusban

Ami pedig az esküvői ruhákat illeti, a hetvenes-nyolcvanas években már nagyobb volt a szabadság, így a divat is jobban előtérbe került. A bonyolultabb, csipkésebb, fodrosabb ruhák helyett egyenes vagy enyhén bővülő ruhába bújtak a menyasszonyok a nagy napjukon, sőt, már sokan a fehérhez sem ragaszkodtak, volt, aki már színesebb ruhában mondta ki a boldogító igent.

Mi több, lassacskán elkezdtek hódítani a nadrágkosztümök is.

No persze a fátylat még mindig nem engedték el a hölgyek, de volt olyan is, aki ehelyett inkább kalapot viselt az esküvőjén. A férfiaknak sem kellett már kizárólag sötét öltönyben feszengeni, a házasulandó ifjúk között is egyre többen öltöttek ugyanis világosabb, sőt színesebb árnyalatokat is.

De hogy ne csak beszéljünk róla, hanem mutassuk is meg, készítettünk egy galériát a hetvenes évek esküvőiről. A képre kattintva már lapozhatod is.

Galéria ikon

10

Galéria: Esküvők a hetvenes években
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ha szeretnél még hasonló képsorokat nézni a múltból, akkor ajánljuk figyelmedbe a régi idők farsangjairól készített összeállításunkat is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.