Több évezredes szokás, mégis sokakat megbotránkoztat mind a mai napig

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A hamvak felhasználásával készített kegyeleti ékszerek trendje friss divatnak tűnhet, ám a valóságban gyakorlatilag az emberiséggel egyidős.

A közvéleményt a hajfürtöt tartalmazó ékszerekkel talán még nem, az anyatejes medálokkal, fülbevalókkal és gyűrűkkel azonban már könnyen meg lehet botránkoztatni. A kegyeleti ékszerek, melyek a tulajdonosaik számára kedves halottak hamvait is tartalmazhatják, sokak számára elrettentőek, ám viselőik számára örök kapcsolatot jelentenek.

Emléket jelent egy ilyen ékszer

Az emlékezés eszközei voltak a viktoriánus kor fura fotói is
Fotó: Wikimedia Commons

A kezdeti kegyeleti ékszerek könnyeket, körömdarabokat, bőrdarabokat, sőt, akár üveglap közé helyezett vércseppeket jelentettek: ma leginkább hajtincsek és a hamvak kerülnek a medálokba, karkötőkbe, fülönfüggőkbe.

A viktoriánus korban bevetté vált,  a halottal közösen készített utolsó fotókon sokszor központi elem volt a kegyeleti ékszer, melyet gyászékszernek neveztek ekkor. Ez általában az elhunyt hajából tartalmazott valamennyit: a tincseket ügyes kezek fonták meg, majd kitűzőt, gyűrűt vagy medált készítettek belőle. A fog, köröm- vagy bőrdarab ékszerben történő felhasználása sokak számára riasztó volt, mert úgy tartották, balszerencsét hoz, a hajtincsek és a hamvak azonban nem keltették ezt a képzetet.

Egyre többen keresnek ilyet Magyarországon is

Mára egészen változatos módokon lehetséges a hamvak használata: amellett, hogy festményekbe kerülhetnek, a bőr alá tetoválva is viselhetik azokat a gyászolók, és ékszerek részeivé is válhatnak. A kilencvenes években – amikor egyre többen kezdték a temetés helyett a hamvasztást választani – a kegyeleti ékszerek népszerűsége is megugrott, és 

ma már Magyarországon is egyre többen vannak olyanok, akik szeretnék, hogy egy stílusos ékszerben hordhassanak valamit, ami nemcsak emlékezteti őket az elhunytra, hanem azzal örökre velük is lehet.

A hamvakhoz való hozzájutás szabályzott

Ribai-Földi Alexandra négy éve készít kegyeleti ékszereket: márkája, a Relica kezdetben az elhunytak hajtincseit használta, három éve kezdett el hamvakat magukban foglaló ékszerekkel is foglalkozni. Emberek mellett kisállatokról is megemlékeznek ezekkel a magyarok: a kis kedvencek esetében előfordul a fogak felhasználása is, de Alexandra készített már olyan darabot is, amelybe egy másik ezüst ékszert dolgozott bele. Tapasztalatai szerint jellemző az is, hogy az elhunyt kedvenc motívumát jeleníti meg az ékszer.

Ez az ékszer karkötőre fűzhető gyöngy, melynek felületére hamvakat vitt fel Alexandra
Fotó: Relica

„A hamvasztás során van lehetőség arra, hogy egy kis, általában nyitható urnát kérjen a hozzátartozó, amiben elhelyeznek egy keveset a hamvakból. Ezt el lehet hozni, sokan az otthonukban is szeretnének emléket állítani ilyen formában is.

Idézőjel ikon

Van lehetőség emellett arra is, hogy egy kis mennyiséget kifejezetten ékszerkészítésre kérjenek a szolgáltatótól.

Ez többnyire egy jól zárható kis tasakban érkezik, névvel ellátva. Évek óta léteznek úgynevezett urnaékszerek, így ez a kérés sem meglepő ma már, sokan élnek a lehetőséggel. Hozzám már ez a kis tasak érkezik, amit a hozzátartozó a szabályoknak megfelelően átvett a temetkezési szolgáltatótól” – avatta be Alexandra a Díványt a technikai részletekbe. Ő a hamvakat műgyanta ékszerekben helyezi el: beledolgozza a tárgyba vagy annak felületére viszi fel, majd fedőréteggel zárja azt.

Megnyugvást ad a kegyeleti ékszer

Kíváncsiak voltunk arra is, van-e egy ilyen folyamat esetében „maradék”.

„Kifejezetten ügyelek rá, hogy csak a kellő mennyiséget használjam fel: ha felületre dolgozom, akkor nem keletkezik maradék. Egyetlen esetben van rá szükség, hogy előre keverjem a hamvakat műgyantával, és itt előfordulhat, hogy marad egy kevés. 

Elvből soha nem dobok ki semmit, ami hamvakat tartalmaz, így ezt minden esetben egy külön medálformába öntöm

– általában szív alakú medálba –, elkészítem ezt az ékszert is, és ajándékba adom a megrendelőnek. A fel nem használt hamvakat az ékszerrel együtt visszaküldöm” – mondta el Alexandra.

A medál felületét is hamvak díszítik
Fotó: Relica

Megrendelői a tapasztalatok szerint azonnal megkeresik, amint bekövetkezik a haláleset.

„Kivétel nélkül mindenki egy kis megnyugvást vár az ékszertől, ezzel úgy érzi, hogy ha csak egy kicsit is, de vele marad a szerette.

Erről van, aki beszél, és van aki nem, de akkor is érezhető a szándék. Sokan az ékszer átadása után írnak arról, hogy mekkora segítség ez nekik, mennyit könnyít a szívükön, hogy egy ilyen ékszert viselhetnek” – osztotta meg Alexandra tapasztalatait megrendelőiről. Hozzátette: tudja, hogy megosztó a téma, és el is fogadja ezt, ugyanakkor inkább azokra koncentrál, akiken munkájával segíteni tud abban, hogy szerettük elvesztését fel tudják dolgozni.

 

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?