Kiszámolták, mikorra pusztulhat ki az emberiség, az ok nem meglepő

Olvasási idő kb. 1 perc

Az emberiség végnapjaival kapcsolatos kalkulációt egy szuperszámítógép végezte el.

A globális felmelegedés olyan fenyegetést jelent ma, amely mellett már nem lehet szó nélkül elmenni: szuperszámítógép készítette klímamodell mutatta meg most, mit tesz majd velünk a szó szerint pokoli meleg.

Az ítélet meglehetősen kíméletlen: a hetvenfokosra felmelegedő bolygó az élettel összeegyeztethetetlen környezetet kínál majd az emlősök számára. Jövőjük a kihalás lesz: ez a sors jut emlősként az embernek is.

Az emberiség végnapjait a klímaváltozás hozhatja el
Fotó: skaman306 / Getty Images Hungary

A részletes előrejelzés szerint a napsütés egyre erősebb lesz, a vulkáni aktivitás pedig élénkebb, ezáltal sokkal több szén-dioxid kerül majd a légkörbe. A kontinensek egyetlen, hatalmas szuperkontinenssé, a Pangea Ultimává állnak majd össze,

ám ez sem jelent menedéket az ember számára. Területének 8-16 százaléka nyújt majd olyan viszonyokat, amelyek lehetővé teszik az életet.

Mindez odavezethet a kalkulációk szerint, hogy 250 millió év múlva kipusztul az emberiség, mely az emlősökkel együtt sokkal jobban képes alkalmazkodni az extrém hideghez, mint ahhoz az extrém meleghez, amelyet a klímaváltozás előidéz. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.