Több mint 600 millió évet kell az időben visszamennünk az állatok első, közös őséhez, mely egy egysejtű lehetett. Ez jóval egyszerűbben meghatározható, mint az emberek és állatok közös elődje.
Az Index a popularmechanics.com nyomán a mélybe nézett a Földön élő élőlények közös ősét keresve, az ágas-bogas, képzeletbeli fa gyökerét kutatva. Mint írják, az állati életfa őstörzsének első szétválása két élőlényt eredményezett, egyikük az állatok őse lett, de vajon mi is volt ez?
A kromoszómavizsgálatok segítségével sikerült leszűkíteniük a kört, és arra jutottak, hogy az utolsó egyetemes közös ős, vagyis a Last Universal Common Ancestor (LUCA) egy prokarióta szerű organizmus volt egykor. Azt, hogy meghatározzák, mikor is alakulhatott ki, egy genetikai egyenletet hívtak segítségül, melynek eredményei alapján úgy vélik, mintegy 4,6-4 milliárd évvel ezelőtt már létezett.
Az ember és az állat közös őse meglepő lény lehetett
A LUCA-t követően két állattal kapcsolatban került szóba az, hogy a legkevesebb génátrendeződéssel vált le a közös ősről, egy szivacs és a bordásmedúza, utóbbi volt ráadásul az első a kettő közül. A bordásmedúzák idegrendszere igencsak speciális, idegsejtjeinek többsége szinapszissal kommunikál. Mint írják, léteznek ugyan egyéb állatok is összeolvadt neuronokkal,
de ilyen típusú, egész ideghálókkal nem.
Mindez tehát alátámaszthatja, hogy idegrendszerük más állatoktól elkülönülve fejlődött ki. A kutatók azonban fenntartják a lehetőségét annak is, hogy az összes állati idegrendszer rendelkezik egy közös őssel, és a bordásmedúzák csak később fejlesztették ki a saját sejtfúziójukat.
A kutatók rekonstruálták az első emberek arcát, ide kattintva megnézheted, miként néztek ki elődeink.
