Te tudod mi történt 1582. október 4. és 15. között? A helyes válasz: semmi. Ez a tíz nap ugyanis nem történt meg, hanem kimaradt a történelemből.
Ha a telefonod naptárát vissza tudod pörgetni az 1582-es évig, akkor érdekes dologra lehetsz figyelmes. Október 4-ét ugyanis egyből október 15. követi, és tíz nap bizony kitörlődött a naptárból. Ez azonban nem technikai hiba.
Így tűnt el 10 nap a történelemből
Egy születésnappal kevesebbet ünnepeltek azok, akik az 1500-as évek vége felé, október 5-én születtek. Köszönhették ezt XIII. Gergely pápának, aki nemcsak megváltoztatta a naptárat, hanem egyből át is lapozott röpke tíz napot benne. Tehát miután 1582. október 4-én este lefeküdtek az emberek aludni, másnap reggel október 15-re ébredtek. De miért történt ez? Hogy megértsük a pápa döntését, kicsit hátrébb kell tekernünk az idő kerekét.
A katolikus egyház 1582 októberében kezdte el használni a Gergely-naptárt. Ezt megelőzően Európa nagy része a Julius Caesar által bevezetett julián vagy Julianus-naptár szerint számolt. A római diktátor és hadvezér Kr. e. 45-ben vezette be új kalendáriumát, Szoszigenész alexandriai csillagász számításaira alapozva, amely minden addiginál pontosabban határozta meg a napévet. A korábban használt naptár ugyanis nem volt megfelelő, mert egyre jobban eltért a Nap járásától. Ez azt eredményezte, hogy például egy eredetileg tavaszi ünnep már nyárra esett.
A julián naptár az év első napját január 1-re helyezte. A teljes év 12 hónapos volt, és mindegyik hónap 28-31 napos lett. A naptárreform során 365 nappal számoltak egy évet, ám mivel a teljes napév néhány órával rövidebb ennél, minden negyedik évben beiktattak egy szökőnapot, hogy ezt ellentételezzék.
A szökőévek miatt egy átlagos évet 365 és egynegyed napban határoztak meg, a valódi napév azonban ettől 11 perccel tért el. Ez jelentéktelen különbségnek tűnhetett, azonban 128 évenként felgyűlt egy teljes napnyi eltérés. Az évszázadok alatt pedig ez több napra duzzadt.
Az eltolódásnak főként az egyházi ünnepek kapcsán volt jelentősége, hiszen azokat a nevezetes nap- és holdállások nyomán határozták meg. Az egyház számára főleg a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a húsvét időpontjának változása okozott problémát.
A 325-ben tartott niceai zsinaton kimondták, hogy a húsvétot a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon kell tartani. Időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Az évszázadok múlásával azonban a tavaszi nap-éj egyenlőség eltávolodott ettől a dátumtól, felborítva a húsvét időpontját.
Miért pont ez a 10 nap tűnt el a történelmünkből?
A 16. századra felgyülemlett plusz 10 nap a naptárban, a helyzet pedig több évtizeden át húzódó naptárvitát eredményezett. Végül XIII. Gergely pápa idejében született erre megoldás, aki a kiváló matematikus és csillagász, Cristopher Clavius javaslatát fogadta el, és vezette be naptárreformját. A fő különbség a két naptár közötti szökőévekben van.
A julián naptár szerint négyévente van szökőév, ez így van a Gergely-naptárban is, azonban a kerek százas évek közül csupán a négyszázzal oszthatókat hagyta meg szökőévnek.
Így sikerült újraszámolni és rendezni a különbségeket. Azonban ahhoz, hogy az új naptárat a Nap mozgásaihoz igazítsák, a korábban felgyülemlett 10 napot valahol el kellett tüntetni az évből. Végül azért választották erre az október 4. és15. közötti időszakot, mert ez nem ütközött egyetlen jelentősebb egyházi eseménnyel sem. Az október 4-i Assisi Szent Ferenc-ünnepet követően megtörtént a Gergely-naptárra való áttérés, és a világ azonnal átugrott október 15-ére.
A Gergely-kalendáriumnál jobbat a modern kor sem tudott kitalálni, így jelenleg is ezt a naptárat használjuk. A naptárreformnak köszönhetően csak 3300 év alatt alakul ki egy teljes napnyi eltérés, így az új naptárkorrekció a 4800 körül élő emberek feladata lesz.
Tudtad, hogy a történelem eddigi leghosszabb éve 445 napig tartott? Ha szeretnéd tudni, miért húzódott el eddig, olvasd elezt a cikkünket!
