Megvalósult halhatatlanság: így élhetsz tovább te is halálod után

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A halál, az élet vége, egy megmásíthatatlan, végérvényes állapotnak tűnt. Egy olyan ajtónak, ami, ha egyszer becsukódik, senki sem tud visszatérni rajta – egészen mostanáig. Ma már halhatatlanná válni is lehetséges.

Ugyanis a technológia fejlődése olyan új ablakot nyitott meg, amelyeket a sci-fi filmekben láttunk; képzeld el, hogy a halálod után továbbra is képes lennél beszélgetni a szeretteiddel, megosztani a gondolataidat, vagy éppen válaszolni a felmerülő kérdéseikre – ám mindezt úgy, hogy fizikailag nem lennél jelen. A digitális halhatatlanság világában már ez is lehetséges: a chatbotok, vagyis a szoftveralkalmazások segítségével egyfajta virtuális örökkévalóságot nyerhetünk magunknak.

De vajon tényleg tovább élhetünk a technológia által?

Hogyan lehet tovább élni az online térben?

digitális halhatatlanság teóriája nemcsak a tudományos-fantasztikus elképzelés, hanem mára már valódi kutatásokon és technológiai fejlesztéseken alapul. Napjainkban már léteznek olyan algoritmusok és mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszerek, amelyek az elhunytak személyes adatait, korábbi beszélgetéseit és online tevékenységeit elemzik, majd egy virtuális avatárt hoznak létre belőlük.

Ezek a deadbotok vagy griefbotok a kapott információkat feldolgozva képesek szimulálni az elhunyt viselkedését, stílusát, de akár még az illető jellegzetes humorát, mondásait, így a gyászolók azzal az érzéssel beszélgethetnek velük tovább, mintha még mindig kapcsolatban lennének az elhunyttal.

Egy algoritmus képes megtestesíteni az embert?
Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary

Hátborzongató vagy elképesztő?

Be kell ismerni, az ötlet egyszerre megdöbbentő, ugyanakkor lenyűgöző is. Gondoljunk csak bele: az egyik legnehezebb dolog az életben az, amikor elveszítjük a szeretett személyt. Az emberi viselkedés természetes velejárója, hogy ilyenkor igyekszünk minél többet megőrizni a személyből, belekapaszkodni az emlékekbe, késleltetni a valódi veszteséget.

A digitális halhatatlanság viszont lehetőséget kínál ahhoz, hogy a szeretett személy ne csak az emlékeinkben vagy fényképeken, esetleg videókon keresztül éljen tovább, hanem egy interaktív megoldással nyújtson megnyugvást a gyászolóknak. A halottal folytatott beszélgetések így részeivé válhatnak a gyászfeldolgozásnak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy etikus-e egy ilyen technológiát alkalmazni, ha azzal akadályozzuk a természetes elengedést, és fenntartunk egy mesterségesen generált kapcsolatot úgy, hogy a valóságban ez már megszűnt?

A morális kérdés

Ez a MI-chatbot által kínált lehetőség több kérdést is felvet: etikus-e egy chatbot által életben tartani egy szerettünk emlékét? Ez a fejlett technológia lehetővé teszi az emberi viselkedés mintáinak és szokásainak másolását, azonban soha nem lesz képes arra, hogy teljes mértékben rekonstruálja egy szeretett személy emberi lényét, lényegét. A deadbot vagy griefbot (chatbot) nem képes arra, hogy döntést hozzon egy etikailag kényes kérdésben, sem arra, hogy intuitív módon reagáljon az érzelmekre.

Idézőjel ikon

Nem fogja megérteni, hogy mit jelent az empátia, az együttérzés, hiszen a chatbot egy olyan automatizált rendszer, amely több sor algoritmusokon alapszik.

Ezzel ellentétben az emberi lélek sokkal több, mint néhány parancssor és adatpont összessége. Bár a mesterséges intelligencia sok mindent képes feldolgozni rólunk, azonban visszaadni mindössze csak a töredékét tudja. Ezek a deadbot vagy griefbot inkább egyfajta mankót adnak, amivel az elhunytból meg lehet ragadni néhány szeletkét, de teljesen nem tudják visszahozni a szeretett személyt.

Segítség vagy inkább nehézség?

A chatbotok által életben tartott emlékek felvetik azt a kérdést is, hogy vajon ezek az interaktív emlékek segítenek-e a gyászfeldolgozásban, vagy éppen ellenkezőleg, és inkább megnehezíti azt? A pszichológusok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a gyász egy olyan folyamat, amely több időt igényel, hiszen minden ember másképp éli meg a halált, főleg a nehezebb részét: el kell engednie az elhunytat. Ha azonban folyamatosan kapcsolatban maradunk az elhunyttal – virtuálisan – valóban el tudjuk-e engedni őt?

A legtöbb szakember attól tart, hogy ezek a deadbotok vagy griefbotok sokkal inkább káros hatással lehetnek az érzelmi feldolgozásra. A gyászolók megrekedhetnek a gyász feldolgozásának szakaszain, ha folyamatosan kapcsolatban állnak a halottal, vagy akár függővé is válhatnak. Az elengedés folyamata éppen ezért sérülhet, ami hosszabb távon akár komoly pszichés problémákhoz is vezethet. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos esetekben a chatbotok való vigaszt nyújthatnak, különösen akkor, amikor valaki tragikus vagy hirtelen módon vesztette el szerettét, és nem tudott elbúcsúzni tőle, vagy még nem áll készen az elválásra.

Vajon a chatbotok segítenek-e a gyászfeldolgozásban, vagy inkább megnehezítik azt?
Fotó: Kseniya Ovchinnikova / Getty Images Hungary

További morális dilemmát jelenthet, hogy vajon mennyire etikus, ha az elhunyt hozzájárulása nélkül használják fel az adatait egy ilyen avatar létrehozására? Az elhunyt személy jogai ilyen esetben vajon megszűnnek a halállal, vagy továbbra is fenn kell tartani az ő autonómiáját?

Természetesen ezek egyelőre költői kérdések, hiszen a deadbotok, griefbotok technológiája még mindig gyerekcipőben jár. Az biztos, hogy a jövőben egyre több ilyen lehetőséggel fogunk majd találkozni, és a társadalomnak egyre inkább szembe kell nézni ezekkel az érzelmi, pszichológiai és morális következményeivel. Lehet, hogy egy napon valóban úgy gondolunk majd vissza az életre és a halálra, amely nem ér véget a fizikai elmúlással, ám az is lehet, hogy ez csak illúzió lesz, amit a technológia teremtett számunkra.

Vajon akarjuk-e a halhatatlanságot?

A legfőbb kérdés tehát nem az, hogy képesek leszünk-e tovább élni a virtuális világban, hanem hogy vajon akarjuk-e ezt? Az emberiség világéletében kereste a halhatatlanság titkát, azonban el kell fogadnunk, hogy a halál az élet része.

Vagy inkább arra kellene koncentrálnunk, hogy a jelenben, a való világban éljünk meg mindent? Hiszen bármit is hoz a jövő, az emberi kapcsolatok minősége mindig fontosabb lesz annál, hogy különféle technológiai eszközökkel meghosszabbítsuk őket. A valódi emlékeinket nem tudja senki sem helyettesíteni. Az igazi halhatatlanságunk nem abban rejlik, hogy egy mesterséges intelligencia leprodukálja a szavainkat, válaszainkat, hanem abban, hogy milyen hatást gyakorolunk a világra, amíg ebben a földi paradicsomban vagyunk.

A mesterséges intelligencia most átlépte az utolsó határt is. Kíváncsi vagy rá? Olvasd el a cikket ide kattintva.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.