Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Albert Einstein fia egy magyar származású biokémikusnőt vett feleségül, akinek kutatásai nélkül számos súlyos betegségről jóval kevesebbet tudnánk.
Elizabeth Roboz 1959 júliusában ment férjhez Albert Einstein egyik fiához, Hans Albert Einsteinhez, aki a Berkeley Egyetem hidrodinamika-professzora volt. Nem ő volt azonban az első és egyetlen az Einstein családban, aki valamilyen szállal Magyarországhoz kötődött: Albert Einstein első felesége, Mileva Marić az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó délvidéki Titel községből származott. Máig nem tisztázott, mennyi szerepe lehetett Milevának férje – akitől 1919-ben elvált – korszakalkotó gondolataiban; mindenesetre talán árulkodó, hogy Einstein felajánlotta számára a Nobel-díjjal kapott összeget, illetve leveleikben is sokszor hivatkoztak a „mi munkánk”-ra.
Einstein gyermekei
Mileva Marić és Einstein házasságából három gyermek született: Lieserl, akinek sorsa nem tisztázódott (vagy megbetegedett és meghalt, vagy árvaházba adták, vagy nevelőszülőkhöz került), és két fiú: az 1904-ben született Hans Albert és az 1910-ben világra jött Eduard. Eduard beteges gyermek volt, és idővel lelkiállapota is instabillá vált: olyannyira, hogy huszonéves korában skizofréniával diagnosztizálták, és élete végéig a zürichi Burghölzli pszichiátria lakója volt.
Hans Albert szülei válása után édesanyjával maradt – Einstein pedig feleségül vette unokatestvérét, Elsát. Hans Albert a zürichi Műegyetemen építészmérnöknek tanult, de apja nem helyeselte a döntést: egyenesen „undorítónak” nevezte fia pályaválasztását. Ugyancsak igyekezett lebeszélni fiát arról, hogy feleségül vegye Frieda Knechtet – mondván, hogy a nő „jellegtelen” –, továbbá a gyermekvállalásról is. Nem sikerült, de a pár nem sokáig élvezhette a szülői örömöket: két fiuk, Klaus Martin és David Einstein is belehalt gyerekként a diftériába. Egyetlen élő gyermekük, Bernhard Caesar Einstein mellé örökbe fogadtak egy kislányt, Evelynt is. Ekkoriban Hans Albert és apja is Amerikában éltek már, és ellentmondásos viszonyuk különösképpen éppen a fiatalabb Einsteint ért tragédiák miatt vált némileg harmonikusabbá.
Feleség és biokémikus-kutató
1958-ban meghalt Frieda Knecht, a következő évben Hans Albert feleségül vette a magyar származású Roboz (eredetileg Rosenblüh) Erzsébetet. Roboz Erzsébet magyar zsidó családban, az erdélyi Szászvárosban született 1904-ben, a Bécsi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot szerves kémiából, ahová azért iratkozott be, mert a numerus clausus miatt kétséges lett volna, hogy kiemelkedő tanulmányai ellenére felveszik-e Budapesten egyetemre. 1940-ben a Magyarországon egyre inkább teret nyerő antiszemitizmus elől az Egyesült Államokba emigrált. Édesanyja és egyik testvére Magyarországon maradt, ők nem élték túl a második világháborút.
Roboz Erzsébet, azaz ekkor már Elizabeth Roboz növénykutatóként kezdte pályáját, és kezdetben az Egyesült Államokban is ezzel foglalkozott. Később érdeklődése a biokémia irányába fordult.
Különböző egyetemeken tanított biokémiát, majd neurokémiát, továbbá orvosi mikrobiológiát.
Foglalkozott a sclerosis multiplexszel, a veszettség elleni oltás következményeképpen igen ritkán fellépő agyvelőgyulladással, valamint a pajzsmirigy-alulműködés okaival. Sokat utazott, különböző tudományos konferenciákon vett részt, de gondja volt arra is, hogy Albert Einstein, illetve férje 1978-ban bekövetkezett halála után az Einsteinek emlékét ápolja. Férjéről életrajzot írt Hans Albert Einstein: Reminiscences of his Life and our Life Together címmel, amely 1992-ben jelent meg.
Sokat tett az Einstein családért
Ugyancsak Elizabeth Roboz nevéhez fűződik annak a levelezésnek a közzététele, amelyek Albert Einstein és első felesége, az említett Mileva Marić között zajlott 1898 és 1904 között.
A fennmaradt 54 levél betekintést nyújt két tudós érdekes kapcsolatába: hol a szilárd anyag fajhőjéről és a síkhullámok terjedéséről írnak egymásnak, hol csókokat küldenek, hol a Milevánál maradt esernyőket emlegetik.
1982-ben a tudósnő „Elizabeth Roboz Einstein Fellowship” díjat alapított, amely a mai napig rangos elismerésnek számít. A díjat minden évben az a végzős hallgató kapja, aki az idegrendszerrel kapcsolatos vizsgálódásokban kiemelkedő eredményt ér el. Elizabeth Roboz 1995-ben, 90 évesen hunyt el Berkeley-ben. Magyarországon mindmáig kevesetemlegetjük, pedig a 20. század kiemelkedő biokémikusa számos betegség leküzdését segítette elő kutatásaival.
