4000 éves az egyiptomi fazekas kéznyoma: máig jól látszik

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A régészek a Cambridge-i Egyetem Fitzwilliam Múzeumában majd 2025. október 3. és 2026. április 12. között látható „Made in Ancient Egypt” (Az ókori Egyiptomban készült ) című kiállításra készülve csodás új leletre bukkantak: egy egyiptomi fazekas kéznyomára.

A felfedezés egy véletlennek köszönhető, hiszen a mintegy 4000 évvel ezelőtt élt fazekas keze nyoma a lélekháznak nevezett tároló alsó oldalába vésődött. Ez a halotti áldozatok tárolásának egyik jellemző eleme volt, mely leginkább a Kr. e. 2023-tól 1650-ig tartó, középbirodalmi időszakban volt népszerű.

Sértetlen maradt az egyiptomi lelet

A fazekasság végig jelen volt, és fontos szerepet töltött be az ókori egyiptomi civilizáció életében, de művelői alacsony társadalmi státusza maitt a hangsúly soha nem a mesteremberekre, mindig inkább csak a munkásságukra helyeződött, még a régészeti kutatások során is. Ez a lelet most minden korábbi kéznyomatnál sértetlenebb maradt: a fazekas a még félkész, képlékeny tárgyat megérintve hagyományozhatta ránk mintegy 4000 évvel ezelőtt kezének jól kivehető lenyomatát. 

Az ókori Egyiptomból integet ránk ez a 4000 éves kézlenyomat
Fotó: Joe Giddens - PA Images / Getty Images Hungary

Kié lehet a kéznyom?

A kéznyom egy kisméretű emberé lehetett, de az is feltételezhető, hogy a tárgyak mozgatására a fazekas mesterek fiatal tanoncokat alkalmaztak, ezért nem érett férfikéz nyoma az ókori hagyaték. Miután a különleges leletet véletlenül fedezték fel a kiállítási tárgy alján, további hasonló meglepetések után kezdtek kutatni a régészek. 

Ha érdekelnek az ókori Egyiptom rejtélyei, ezt a cikkünket is izgalmasnak találhatod.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.