egy város titkai

Nem tudom, a kedves olvasó hogy van vele, én mindig szerettem szabad óráimban a budapesti belvárosban barangolni. Rácsodálkozni a falakat tartó izmos óriásokra és kecses női alakokra, felfedezni egy-egy meglepő vagy különös szobrot vagy díszítőelemet a házak homlokzatán. Merengeni azon, hogy miről mesélnének a falak, ha mesélni tudnának, és beleborzongani az érzésbe, hogy a falak már akkor is itt álltak, amikor én még nem voltam, és akkor is megmaradnak, amikor már sem én, sem a ma ismert világunk nem lesz sehol.

Néha még azt is elgondolom, mit szólna Ady Endre vagy Krúdy Gyula, ha meglátná a körúton araszoló Combinót, az óbudai panelrengeteget, a fiákerek helyett száguldozó autókat, a Thököly és Stefánia úti villasoron az „uszályos delnők” helyett a korunk divatja vagy praktikus szempontjai alapján öltözött, rohanó budapestieket, akik a telefonjukba mélyednek. Keresnék-e a Margitszigeten a Nagyszállót, amely annyi írónak-költőnek szolgált otthonául, és aminek a második világháború után csak a hűlt helye maradt? A lakók pedig már legfeljebb régi képeslapokon vagy fényképeken köszönnek vissza.

Boszorkányok a Gellért-hegyen

Kordos Szabolcs Egy város titkai című, fényképekkel gazdagon illusztrált kötetében Budapest legendáinak és legendás budapestieknek a nyomába ered, és közel harminc történetet mesél el a múltból. Kiderül például, hogy a Margitszigetnek volt egy kistestvére, az úgynevezett Fürdő-sziget, amely gyakorlatilag egy ókori wellnessközpontként üzemelt, és hőforrásai miatt méltán népszerű volt, egészen az 1800-as évekig, amikor az árvizek és a folyószabályozások miatt végleg elnyelte a hullámsír. A Gellért-hegy sem népszerű kirándulóhelyként híresült el a középkorban: a budaiak meg voltak róla győződve, hogy a szikla természetfeletti események helyszíne, és a hegy borospincéiben éjjelente boszorkányok bagzanak magával az ördöggel. Kevesen tudják azt is, hogy Budapest szívében van egy elátkozott hely, ahol az 1800-as évek végéig összegyűltek a véres izgalmakra szomjazó városlakók, hogy végignézzék az akasztásokat, majd féktelen tivornyázással vagy tömegverekedéssel „lazítsanak”.

A századforduló „bujálkodási hotspotja”

Kordos Szabolcs könyvében nemcsak a régmúlt, hanem a századforduló kultikus helyszínei is megelevenednek. Így például a Kék Macska mulató, vagyis – a szerző kifejezésével élve - „Európa bujálkodási hotspotja”, ahol az angol trónörökös és az osztrák főherceg együtt mulatott. De találkozhatunk a könyv lapjain a századforduló számos legendás épületével és szereplőjével: kiderül, ki és hol kapta rajta Ady Endrét két hölgy társaságában; hol lakott Móricz Zsigmond, mi a pompázatos Gresham-palota vagy a Király és a Nagymező utca sarkán álló, különös Pekáry-ház története.

Egy lábfetisiszta a múltból

Természetesen megvoltak a századforduló Budapestjének is a maga celebjei: például Freystädtler Jenő, a huncut, fekete bajszú „pasa”, aki kifogástalan eleganciájáról, mérhetetlen vagyonáról vált híressé úri körökben – no meg arról, hogy Múzeum körúti lakásának lépcsőkorlátjait arannyal vonta be, szép számú szeretőinek lábáról pedig arany- és bronzöntvényeket készíttetett. Freystädtler imádottjának, Jákó Amália színésznőnek két bérpalotát is építtetett, miután örökbe fogadta (!). A Bródy Sándor utca 46. szám alatti ház homlokzatát őrző félmeztelen női alakok híven tükrözik Freystädtler szenvedélyét a női nem iránt – a történet mindazonáltal nem végződött happy enddel, mint azt a könyvből megtudhatjuk.

Pincérnők és kéjhölgyek a szocializmus szolgálatában

A közelmúlt, a Kádár-kori Budapest izgalmas helyszínei és történetei is megjelennek a kötetben. Az államszocializmus egyik „vörös lámpás házának”, a Mambó bárnak a történetéből például kiderül, hogyan fonódott össze a hetvenes években a szex, a szocializmus és a titkosszolgálatok tevékenysége: a titkosszolgálat parancsára létrehozott szocialista night clubban az a remény vezérelte az elvtársakat, hogy a külföldi diplomaták majd „ágyban, párnák közt” árulják el féltett titkaikat.

Gondoskodtak arról is, hogy megfelelő külsejű leányok várják a vasfüggöny mögötti erotikára szomjas diplomatákat – egyikük, Staller Ilona akkor Katicabogár fedőnéven dolgozott, ma már Cicciolinaként ismerjük. (A kelet-európai szexlokál végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ennek okait is megtudhatjuk a könyvből.)

Egy város titkai

Kordos Szabolcs huszonkilenc budapesti helyszínhez köthető izgalmas történetet mesél el. Olvashatunk még a budai Vár gyomrában található hajdani, szigorúan titkos kincstárról, a budafoki Törley-birodalomról, az Arizona mulató fülledt világáról és üdvöskéiről, akik időnként csilláron ereszkedtek alá a mulatóban. A budai Vár alatt húzódó titkos alagutak világa, Liszt Ferenc, Karády Katalin vagy a Titanic magyar orvosának otthona, valamint többek között az Astoria gazdag és izgalmas története is megelevenedik az impozáns kivitelezésű könyv lapjain. Az Egy város titkai akár karácsonyi ajándéknak is tökéletes választás: aki ajándékba kapja, garantáltan izgalmas órákat fog eltölteni a könyv társaságában. (Kordos Szabolcs: Egy város titkai. 21. Század Kiadó, Budapest, 2022.)