Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben szinte az összes médium, kép, táplálkozási tanácsadó és internetes fórum is a vékony és törékeny női alak szépségét hirdeti, vannak férfiak, akik továbbra is hangoztatják, leginkább a teltkarcsú idomokat kedvelik, a dús keblet, a kerek popsit. De akkor most kinek hihetünk?
Rubensi szépség
Peter Paul Rubens (1577–1640), a „festőfejedelemként” ismert barokk flamand festő, akit Habsburg Albert spanyol kormányzó udvari festővé tett, és aki uralkodókat és minisztereket örökített meg, fáradhatatlanul ábrázolt dús női idomokat.
A ma plus size kategóriás alakok és ideálok „rubensi szépség” címen fogalommá váltak.
Az ötvenes éveiben járó, addigra özvegy festő újranősült, és feleségül vette néhai neje mindössze 16 éves unokahúgát. A zsenge asszony szépsége mellett intellektusával is levette lábáról a korosodó festőóriást, így nem csoda, ha ettől múzsájának tekintve őt, szépséges Vénuszaiban és Gráciáiban is ifjú aráját fedezhetjük fel. A fiatal feleség, Heléne öt gyermeket szült a festőnek, de Rubens csak négyet ismerhetett közülük, a legkisebb ugyanis nyolc hónappal a termékeny festőfejedelem halála után látta meg a napvilágot. Az általa mesterien ábrázolt domborulatok pedig immár örökre megmaradnak.
A telt formák, buján burjánzó idomok a vásznon azért nem feltétlenül jelentették azt, hogy mindenkinek ez az ideálja, főleg nem évszázadokkal később, amikor már a kifejezetten sovány, kislányos alkatú modelleket részesítették előnyben a kifutókon.
Anorexiás modellek, halálos elvárások
- 2010 novemberében elhunyt a 28 éves francia manöken, színésznő és topmodell, Isabelle Caro. 13 éves kora óta szenvedett anorexiában, így nem csoda, hogy több világhírű fotós és divatmárka is őt kérte fel a számos másik fiatal modell lányt is érintő súlyos kór elleni kampányuk arcául (és testéül). Halála előtt négy évvel Isabelle 165 centiméteres magasságával alig érte el a 25 kilogrammos testsúlyt. Az önmagát az anorexia elleni harc nagykövetének tituláló manöken halálának évére ugyan feltornászta magát 42 kilóig is, legyengült szervezete azonban nem tudott megbirkózni a kihívásokkal, így a kór végül magával ragadta. Esete pedig nem egyedi.
- Egy 22 éves modell lány egy uruguayi divatbemutató során a kifutóról a backstage-be érkezve holtan esett össze több hónapja tartó léböjtkúrája visszafordíthatatlan következményeként.
- Ana Carolina Reston ugyan már 13 éves korában elkezdte modell pályafutását, egy kínai castingon elszenvedett, a súlyára vonatkozó kritika annyira megviselte, hogy radikális táplálkozási szabályokat irányzott elő magának, étrendjének alappillérét pedig az alma és a paradicsom alkották. Ez veseelzáródást okozott, és a 21 éves nő 40 kilósan belehalt betegségébe.
Dove-kampány
Több neves brand felfedezte már az anorexia veszélyét, zászlajára tűzte a túlzott egészségkárosító elvárások megszüntetését, melyekkel a szépségipar hamis vagy követhetetlen ideálokat sugall. Közöttük is élen jár a Dove, mely 2004-ben indított Önbizalom Programja már több mint 60 millió fiatalt elérve hirdeti, hogy a valódi szépség az önbizalom.
Hirdetéseikben is követik azon küldetésüket, hogy nem az általánosan tökéletesnek bélyegzett szépségek reklámozzák termékeiket, hanem a hétköznapi emberre sokkal inkább hasonlító, hús-vér, olykor ducibb, máskor szeplősebb, vagy bőrhibás hölgyek, akiket kisugárzásuk tesz méltóvá arra, hogy felkeltsék figyelmünket. Ma már Instagram-oldalak is harcba szálltak ugyanezért.
Napjaink szépségideálja
Na, most akkor kellően meg lehetünk kavarodva. Mindenhonnan ömlenek a vékony lánykák csábító képei, közben azt halljuk: mégse olyan nagy baj az a popsi, mégis duzzadnak a mesterségesen megnövelt keblek és a kikerekített fenekek. Eközben pedig virágzanak a diétás étrendek, az alakformáló tornától a gumi kezeslábason át a különféle fogyiporokig.
Én meg amondó vagyok, jól jön egy kontrollként szolgáló egészséges önkritika és hiúság, fontos az egészség mint szempont, és ezenkívül az az ideális testsúlyunk, amellyel leginkább szeretni tudjuk önmagunkat és harmóniában van azzal, akik vagyunk.
Ugyanakkor a testképzavar, az anorexia vagy a bulimia azért veszélyes betegségek, mert az illető másmilyennek látja magát, mint amilyen valójában, tehát nem bízhat a saját önértékelésében. Ezért érdemes rendszeresen orvos vagy dietetikus tanácsát is kérni, mi a számunkra ideális súly, nehogy túlzásokba essünk.
