A Drakula, Bram Stoker híres regénye 1897-ben jelent meg – pár évre rá Izlandon is kiadták. Arra azonban több mint száz évet kellett várni, hogy kiderüljön: fordítója rengeteg részletet megváltoztatott a könyvben – ennek lehetséges oka máig vitatott kérdés.
Május 26. fontos dátum minden Drakula-rajongó számára: ekkor jelent meg 1897-ben a híres vámpírregény, amelynek azóta folyamatosan újabb és újabb kiadásai látnak napvilágot. Május 26-án számos országban Drakula-napot ünnepelnek. 1897 óta komoly vámpír- és Drakula-kultusz alakult ki, azt gondolhatnánk, hogy a regény keletkezésével kapcsolatos minden apró részletre fény derült az idők során.
Az izlandi fordítást azonban máig rejtélyek övezik.
Sokáig föl sem tűnt, hogy más az izlandi fordítás
Az angol könyv megjelenése után pár évvel, 1901-ben a reykjavíki Fjallkonan hírlapban folytatásos regény jelent meg Makt Myrkranna, vagyis A sötétség hatalma (Powers of Darkness) címmel. A hivatalos álláspont szerint Valdimar Ásmundsson elbeszélése Bram Stoker Drakula című regényének fordítása volt, ám amikor több mint 100 évvel később közelebbről is megvizsgálták a művet, kiderült: rengeteg dologban különbözik az eredeti vámpírtörténettől.
A különbségekre sokáig nem derült fény, ugyanis senki sem vette magának a fáradtságot, hogy az izlandi változatot összevesse az eredetivel. Az irodalomtörténészek 1986 óta tudtak A sötétség hatalmáról, ám a visszafordításig nem jutottak el: inkább az előszót tanulmányozták, amelyet állítólag maga Stoker írt. Mindenki azt gondolta, hogy az izlandi fordítás mindössze egy rövidített változat. Hans Corneel de Roos holland történész 2014-ben kezdte el közelebbről is szemügyre venni Valdimar Ásmundsson munkáját, és hamarosan rájött, hogy hatalmas a különbség a Makt Myrkranna és a Drakula között. Ám komoly akadályba ütközött: nem ismerte elég jól az izlandi nyelvet.
Kreatív megoldást választott: a szöveget 25, egyenként mintegy 2000 szavas részre darabolta, és izlandiakat kért meg az angol fordításra.
A munka több fázisban meglehetősen hosszúra nyúlt, végül 2017 februárjában jelent meg Valdimar Ásmundsson változata angolul, Powers of Darkness The Lost Version of Dracula (A sötétség hatalma: a Drakula elveszett változata) címmel.
Egyesek szerint jobb az izlandi
Miközben de Roos izlandi segítőivel a fordításon dolgozott, egymás után tűntek föl a különbségek, amelyek azonban nem feltétlenül váltak a történész szerint a regény kárára. „Bár a Drakula elismerő kritikákat kapott a legtöbb korabeli újságban...
az eredeti sok helyen unalmas és körülményes... A sötétség hatalma ezzel szemben tömör, ütős stílusban íródott;
minden egyes jelenet hozzájárul a cselekmény előmozdításához” – írta. Valdimar szinte az összes nevet megváltoztatta, és sokkal nagyobb hangsúly helyezett a szexualitásra.
Megjelenésekor A sötétség hatalmáról mindössze egyetlen recenziót írtak, azt sem különösebben pozitív hangvételben. Benedikt Björnsson 1906-ban így fogalmazott: „Kétségtelen, hogy nagyrészt értéktelen szemét, és néha még az értéktelennél is rosszabb: teljesen nélkülözi a költészetet és a szépséget, mentes minden pszichológiai igazságtól” – írta, majd így folytatta:
„Ezt a történetet jobb lett volna meg sem írni.”
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Björnsson kifejezetten féltette az izlandi irodalmat és az írók – köztük saját maga – megélhetését a külföldi olcsó ponyvaregények terjedésétől. A lesújtó kritika ellenére a Makt Myrkranna Izlandon is nagy sikert aratott – különösen azután, hogy 1932-ben elkezdték vetíteni a reykjavíki mozikban a Drakulát Lugosi Béla főszereplésével.
Korábbi változat alapján készülhetett
Bram Stoker és Valdimar Ásmundsson regényének története nagy vonalakban egyezik, ám meglehetősen sok az eltérő részlet. A hasonlóságok és különbségek furcsa elegye miatt többféle teória született az izlandi változat keletkezésével kapcsolatban. A legegyszerűbb szerint annyi történt, hogy Valdimar a fordítás során valamilyen okból megváltoztatott bizonyos részleteket.
De Roos szerint azonban valamilyen kapcsolatnak kellett lennie a szerző és a fordító között. „Valdimar és Stoker biztosan együttműködtek valamilyen módon.
Stoker például elküldhette Valdimarnak a történet régebbi változatát”
– írta a történész. Ez az elmélet tűnik a legvalószínűbbnek, és közvetett bizonyítékok is alátámasztják. Több olyan elem is található ugyanis A sötétség hatalmában, amelyről Stoker feljegyzéseiből tudjuk, hogy eredeti tervei között szerepelt, ám később valamiért megváltoztatta. Ilyen például Drakula brit birtokának elhelyezkedése: Valdimarnál nem Essex környékén, hanem London East End nevű részén található. Hasonló a helyzet Barrington nyomozó karakterével, aki az izlandi változatban a regény egyik fontos hőse, Stokernél azonban meg sem jelenik. David J. Skal amerikai történész szerint egy korai változatban még szerepelt a Drakulában, később váltotta őt föl Abraham Van Helsing karaktere. Stoker jegyzeteiben szó van Drakula néma és süket szolgájáról is, aki az izlandi regényben szerepel, ám a Drakula végső változatából kimaradt.
Drakula alakja is más
Akadnak azonban olyan eltérések is, amelyek nehezebben magyarázhatók meg. Sokkal kidolgozottabb például az izlandi Drakula karaktere. A Makt Myrkrannáben a vámpír nietzschei alak: megveti a kereszténységet, mert az a gyengéket védi az erősekkel szemben. Az egész világot át akarja alakítani – célja, hogy a gyengék az erőseket szolgálják, a kor népszerű elméletének, a szociáldarwinizmusnak megfelelően. (Ezek áltudományos elméletek; lényegük, hogy a darwinizmus megközelítését alkalmazzák a társadalomra, a társadalmak fejlődésére, versengésére is.)
Stoker Drakulájának ezzel szemben nincsenek világhatalmi ambíciói.
Az izlandi változat körüli nemrég újabb kérdések merültek föl: miután 2017-ben megjelent A sötétség hatalmának angol fordítása, Rickard Berghorn svéd kutató rávilágított, hogy a Makt Myrkranna a legtöbb ponton roppantmód hasonlít a Dagen svéd napilapban 1899 és 1900 között folytatásokban publikált Mörkrets Makterre, amely ugyancsak A sötétség hatalmaként fordítható magyarra. Először egyszerűnek tűnt a helyzet: Valdimar bizonyára a svéd változatot fordította le. Azóta azonban az egész ügy zavarosabb, mint valaha: kiderült ugyanis, hogy a Dagenben publikált történet számos olyan elemet tartalmaz, amely sem a Makt Myrkrannában, sem a Drakulában nem szerepel.
Érdekes alak volt a Drakulát 1931-ben megformáló Lugosi Béla, érdemes jobban megismerni életét.
