A dinoszauruszok kihalásának köszönhetjük a magyarok kedvenc gyümölcsét

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a dinoszauruszok nem halnak ki, talán sosem terjedt volna el igazán a szőlő. Kutatók szoros összefüggést találtak az óriáshüllők eltűnése és a gyümölcs térnyerése között.

Nehéz elképzelni, milyen lehetett a Föld több tízmillió évvel ezelőtt, amikor hatalmas dinoszauruszok népesítették be. Ennek elgondolásában azonban sokszor sietnek segítségünkre számítógépes animációk, filmek és grafikák. Azon talán kevesebbet szoktunk gondolkozni, hogy hogyan nézhetett kik bolygónk azután a meghatározó esemény után, amelynek hatására kipusztultak ezek a kolosszális állatok. Ebben segíthet egy nemrégiben publikált kutatás, amely szerint a dinoszauruszok eltűnése nagyban hozzájárulhatott például a szőlő elterjedéséhez.

A dinoszauruszokkal együtt kipusztult az élőlények nagy része is

Többféle teória is létezik arra, hogy mi eredményezte az óriáshüllők elpusztulását, ám a tudományos konszenzus az, hogy minden valószínűség szerint egy hatalmas aszteroida becsapódása okozhatta. Persze az apokaliptikus eseménynek nem csak a dinoszauruszok estek áldozatul.

Kipusztult az állatfajok mintegy 75 százaléka (egyes becslések szerint akár 95 százalék is odaveszhetett), és a növények nagyjából fele is eltűnt.

(A növényeket azért viselte meg kevésbé a becsapódás, mert a magok sokkal ellenállóbbak a környezeti változásokkal szemben, mint a kifejlett növények vagy állatok.) Abban egyetértenek a tudósok, hogy az emlősfajok nagyja is elpusztult, inkább csak a kistestű, nagyjából patkányméretű állatok maradtak meg.

A hatalmas mértékű pusztítás után több százezer éven keresztül tartott, míg magához tért a természet. Eleinte szinte csak páfrányfélék borították be a bolygót, szépen lassan jelentek meg a változatosabb növények, pálmák, csonthéjasok, mint például a diófa, majd a hüvelyesek is elterjedtek.

Az állatok is szépen lassan követték a növényzet változásait, fokozatosan nőtt az emlősök száma és mérete. Előbb mosómedve-, majd hódméretűek lettek, és mintegy 700 ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 50 kilogrammos emlősök népesítsék be a Földet.

A dinoszauruszok kihalása után sokkal sűrűbb erdők alakulhattak ki
Fotó: Mark Newman / Getty Images Hungary

Teljesen megváltozott az erdő

A dinoszauruszok eltűnésének hatására gyökeresen átalakultak az erdők is. Ezek a hatalmas hüllők ugyanis vándorlásaik során rengeteg fát és egyéb növényt letiportak, aminek következtében nem álltak olyan sűrűn a fák, aránylag szellősek voltak az erdők. Bizonyos területeken – például a mai Dél-Amerikában – a dinoszauruszok nélkül sokkal sűrűbb dzsungelek alakulhattak ki. Az újfajta környezet lehetőségeket is rejtett magában – amit egyes növényfajok ki is használtak.

Idézőjel ikon

„Ebből az időből sok olyan növénynek találtuk meg a maradványait, amelyek indákkal kúsztak föl a fákra, mint például a szőlő”

– mondta Fabiany Herrera, egy nemrégiben megjelent kutatás társszerzője. A gyümölcs terjedését az emlősök és madarak sokféleségnek növekedése is segíthette a tudósok szerint.

A sűrűbben álló fákra jól fel tudott kúszni a gyümölcs indái segítségével
Fotó: wilatlak villette / Getty Images Hungary

Kövületek alapján állt össze a gyümölcs története

Gyümölcsökről általában nem maradnak meg kövületek. Kivételt jelentenek ez alól a magok – ezek segítségével derítik föl az őskorral foglalkozó botanikusok, hogy hogyan változott az idők során bolygónk vegetációja. Szőlőmagmaradványokat persze nem egyszerű dolog találni, leginkább arra hasonlít, mintha tűt keresne az ember szénakazalban. „Az idők során rengeteg fosszíliát találtunk: a legrégebbi szőlőmaradványok körülbelül 50 millió évvel ezelőttről származnak” – mondta a kutató. Dél-Amerikában azonban egyetlen ilyen maradványra sem leltek. Egészen mostanáig, amikor Mónica Carvalho és Fabiany Herrera a kolumbiai Andokban végzett terepmunkát. Ennek során találtak rá az első, erről a területről származó szőlőmag-fosszíliára.

A 60 millió éves lelet nemcsak az első dél-amerikai szőlőmaradvány, de az egyik legrégebbi ilyen lelet az egész Földön.

Noha a lelet egészen apró, a kutatók rengeteg következtetést tudtak levonni az alakja, a mérete és más fizikai jellemzői alapján. Sőt, egy CT-vizsgálat a mag belső struktúrájáról is sokat elárult. További kutatások során még 9 különböző szőlőfajta maradványaira leltek Közép- és Dél-Amerikában. A fosszíliákat elemezve jutottak arra a tudósok, hogy a szőlők elterjedésének a dinoszauruszok kihalása hatalmas lökést adott. 

Olvasd el, mi okozta a hatalmas őskori majom kihalását.  

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.