Egy pillanatra tekints fel a képernyőről, és nézz körbe. Talán találsz az asztalodon egy csésze forró kávét, egy pohár csapvizet, esetleg egy palack szénsavas üdítőt. Ha így van, bizony éppen dinópisit iszogatsz.
Minden korty vizet, amit lenyelsz – folydogáljon a csapból vagy érkezzen palackban a boltok polcairól – több száz millió évvel ezelőtt egyszer már kipisilt egy őslény, állítja Steve Maxwell és Scott YatesThe Future of Water: A Startling Look Ahead (A víz jövője: Megdöbbentő előretekintés) című könyvében. Ráadásul nem ez az egyetlen megdöbbentő tény, amit a földi élet forrásáról tudunk.
Mi lehet ennél megdöbbentőbb?
Például az, hogy a Földön található vízkészlet egyszer az űrből érkezett. Legalábbis egyes kutatók úgy gondolják, hogy a vízmolekulákat vízben gazdag aszteroidák és üstökösök szállították a bolygónkra. Egy másik elmélet szerint az évmilliók alatt kialakult atmoszféra ejtette csapdába a Föld kőzeteinek magas hőmérséklet hatására elpárolgó víztartalmát. És vannak, akik szerint ennek a két jelenségnek a kombinációja tette lehetővé a földi élet kialakulását. Az azonban biztos, hogy ugyanazok a molekulák vesznek részt a víz körforgásában, amelyek annak idején, a dinoszauruszok korában is.
Na ne már!
De bizony! Bolygónk több mint 70 százalékát víz borítja, amelynek mindössze 2,5 százaléka édesvíz. A Föld élőlényeinek többsége ebből a forrásból elégíti ki vízszükségletét. A dinoszauruszok hosszú földi pályafutásuk során, 186 millió év alatt egyszer biztosan elfogyasztották a rendelkezésünkre álló vízkészletet, amíg az emberek 2 millió év alatt jóval kevesebb hányadával oltották szomjukat. Vagyis míg igen csekély az esélye annak, hogy a vízmolekulák, amelyek a szervezetünkbe kerülnek, azelőtt áthaladtak egy másik embertársunkon; az biztos, hogy már megjárták egy dinoszaurusz emésztőrendszerét.
Dinópisi? Ez nagyon undi!
Összességében annyira nem is. A víz körforgása során folyamatosan megtisztul, és ismét hasznosíthatóvá válik. A dinoszauruszokkal ellentétben azonban nemcsak túl sok vizet fogyasztunk, de fenntarthatatlan módon is használjuk fel a rendelkezésünkre álló vízkészletet, ipari, mezőgazdasági és háztartási vegyszerekkel szennyezzük.
Ha tetszett a cikkünk, olvasd el sorozatunk előző részét is!
