Saját tanáráról mintázta a híres író a világ legismertebb detektívjének alakját

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Arthur Conan Doyle megálmodta Sherlock Holmes zseniális karakterét, de az ihletet a való életből merítette: a világ legismertebb detektívjét a tanáráról mintázta.

Dr. Joseph Bell sebész az edinburghi egyetem orvosi karának tanára volt, aki híres volt megfigyelőképességéről és következtetési képességéről. Amikor betegségeket diagnosztizált, feltárta az előtte megjelenő betegek hátterét. 1877-ben egy Arthur Conan Doyle nevű fiatal orvostanhallgató lett dr. Bell írnoka az Edinburgh Royal Infirmaryban. Doyle-t lenyűgözték Bell módszerei, következtetési és megfigyelési képességei, így

Idézőjel ikon

megalkotta a világ legismertebb detektívjét, Sherlock Holmes karakterét.

Az ember a világ legismertebb detektívje mögött

Doyle nem tartotta sokáig titokban, hogy a karaktert egy létező emberről mintázta. Az 1890-es években már köztudott volt, hogy dr. Bell volt Sherlock Holmes ihletője, és az újságírók buzgón keresték az eredetit, hogy interjúkat készítsenek vele.

Joseph Bellről mintázták Sherlock Holmes karakterét
Fotó: Wikimedia Commons

A Wigan Observer 1894. január 12-én, pénteken közölt egy interjút az orvossal, dr. Bell a következőt nyilatkozta az íróról:

Idézőjel ikon

Doyle az okos ember. Semmi közöm hozzá.

Dr. Bellt nem igazán érdekelte a hirtelen jött hírnév, így nem nagyon akarta kielégíteni a világ éhségét a személye iránt, alig adott interjút, ha mégis így tett, csak röviden válaszolt. Az újságíró, aki interjút készített vele így írta le:

„Először azt hittem, hogy szűz jegyzetfüzettel kell visszatérnem a Baker – mármint a Melville Crescent – utcából. De a doktor úr nyilvánosság iránti gyűlöletét felülmúlta a vidám udvariasság abnormális fejlettsége, és végül ceruzával a kezemben leültem a fehér hajú, éles szemű, vöröses arcú, tisztára borotvált ajkú és állú, fekete bársony szmokingos férfi elé, akinek ismeretsége és barátsága inspirálta dr. Doyle-t lenyűgöző történetsorozatának megírására.”

Sherlock Holmes eredetije

Joseph Bell skót sebész volt, akit Joe Bell néven is emlegettek. Arthur Conan Doyle az orvosi tanulmányai során 1877 októberétől egy éven át Bell a fiatal Doyle-t tartotta a legjobb diákjának, akivel valaha is dolgozott. 1892 októberében a George Newnes Ltd. gondozásában megjelent könyvként Sherlock Holmes 12 első novellája.

Arthur Conan Doyle a Memories and Adventures című önéletrajzában így ír Joseph Bellről:

„De a legnevezetesebb alak, akivel találkoztam, egy bizonyos Joseph Bell, az edinburghi gyengélkedő sebésze volt. Bell nagyon figyelemre méltó ember volt testben és lélekben. Vékony, drótos, sötét hajú, magas orrú, hegyes arcú, átható szürke szemekkel, szögletes vállakkal és rángatózó járással. A hangja magas és diszharmonikus. Nagyon ügyes sebész hírében állt, de az erőssége a diagnosztika volt, nemcsak a betegség, hanem a foglalkozás és a jellem megismerése is. Valamilyen oknál fogva, amit soha nem értettem, engem választott ki a kórtermeit látogató diákok tömegéből, és engem tett meg a járóbeteg-rendelőjének, ami azt jelentette, hogy sorba kellett rendeznem a járóbetegeit, egyszerű feljegyzéseket kellett készítenem az esetükről, majd egyenként be kellett vezetnem őket a nagy szobába, ahol Bell ült, körülvéve a rendelő személyzete és a diákjai által. Ilyenkor bőséges lehetőségem nyílt arra, hogy tanulmányozzam a módszereit, és észrevegyem, hogy gyakran néhány gyors pillantással többet tudott meg a betegről, mint én a kérdéseimmel.

Ő maga is dolgozott a hatóságoknak?

Sokan Bellnek tulajdonítják az igazságügyi orvostudomány születését. Úgy tartják, hogy ő tökéletesítette a tudományban használt megfigyelési technikák alkalmazását a bűnügyek felderítésében, és ő volt az első, aki ilyesmit tett.

Bell a bűnügyi nyomozások számos típusában részt vett. Értékes megfigyeléseivel és meglátásaival segítette a bűnüldöző szerveket, gondolatokkal szolgált a bűncselekmény helyszínéről, az áldozatról, és arról, hogy ki lehet az elkövető. Talán a legjelentősebb ügy, amelyben Bell részt vett, a Hasfelmetsző Jack által 1888 végén elkövetett gyilkosságok voltak.

A valódi Sherlock Holmes maga is segített nyomozásokban
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Úgy hírlik, hogy Bell megfigyelte a helyszíneket, ahol a gyilkosságok történtek, és ismereteit felhasználva találta ki az egyik alany nevét. A doktor megállapításait ezután egy borítékba zárták, amelyet Skóciából Londonba küldtek. Hasfelmetsző Jack aktájában semmi sem volt feljegyezve Bell megfigyeléseivel kapcsolatban, de az ő közreműködése után a gyilkosságok megszűntek.

Az eredeti Sherlock Holmes munkája pedig lehetővé tette, hogy rendőrség bizonyítékokat szerezzen anélkül, hogy szigorúan a tanúk vagy az áldozatok vallomására kellett volna hagyatkozniuk. Ez a módszertan azt jelentette, hogy a gyilkos fegyverek és a DNS megtalálása ujjlenyomat, hajminta vagy vér formájában kezdett fontos nyomként szolgálni a bűncselekmények felderítésében. Ezek segítségével hatékonyan lehetett leszűkíteni és meghatározni, hogy pontosan mi és mikor történt, valamint hogy ki volt a felelős.

Ha szeretnél még olyan könyves szereplőkről olvasni, akiket valós személyek ihlettek, kattints az alábbi cikkünkre

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!