Saját tanáráról mintázta a híres író a világ legismertebb detektívjének alakját

Olvasási idő kb. 4 perc

Arthur Conan Doyle megálmodta Sherlock Holmes zseniális karakterét, de az ihletet a való életből merítette: a világ legismertebb detektívjét a tanáráról mintázta.

Dr. Joseph Bell sebész az edinburghi egyetem orvosi karának tanára volt, aki híres volt megfigyelőképességéről és következtetési képességéről. Amikor betegségeket diagnosztizált, feltárta az előtte megjelenő betegek hátterét. 1877-ben egy Arthur Conan Doyle nevű fiatal orvostanhallgató lett dr. Bell írnoka az Edinburgh Royal Infirmaryban. Doyle-t lenyűgözték Bell módszerei, következtetési és megfigyelési képességei, így

Idézőjel ikon

megalkotta a világ legismertebb detektívjét, Sherlock Holmes karakterét.

Az ember a világ legismertebb detektívje mögött

Doyle nem tartotta sokáig titokban, hogy a karaktert egy létező emberről mintázta. Az 1890-es években már köztudott volt, hogy dr. Bell volt Sherlock Holmes ihletője, és az újságírók buzgón keresték az eredetit, hogy interjúkat készítsenek vele.

Joseph Bellről mintázták Sherlock Holmes karakterét
Fotó: Wikimedia Commons

A Wigan Observer 1894. január 12-én, pénteken közölt egy interjút az orvossal, dr. Bell a következőt nyilatkozta az íróról:

Idézőjel ikon

Doyle az okos ember. Semmi közöm hozzá.

Dr. Bellt nem igazán érdekelte a hirtelen jött hírnév, így nem nagyon akarta kielégíteni a világ éhségét a személye iránt, alig adott interjút, ha mégis így tett, csak röviden válaszolt. Az újságíró, aki interjút készített vele így írta le:

„Először azt hittem, hogy szűz jegyzetfüzettel kell visszatérnem a Baker – mármint a Melville Crescent – utcából. De a doktor úr nyilvánosság iránti gyűlöletét felülmúlta a vidám udvariasság abnormális fejlettsége, és végül ceruzával a kezemben leültem a fehér hajú, éles szemű, vöröses arcú, tisztára borotvált ajkú és állú, fekete bársony szmokingos férfi elé, akinek ismeretsége és barátsága inspirálta dr. Doyle-t lenyűgöző történetsorozatának megírására.”

Sherlock Holmes eredetije

Joseph Bell skót sebész volt, akit Joe Bell néven is emlegettek. Arthur Conan Doyle az orvosi tanulmányai során 1877 októberétől egy éven át Bell a fiatal Doyle-t tartotta a legjobb diákjának, akivel valaha is dolgozott. 1892 októberében a George Newnes Ltd. gondozásában megjelent könyvként Sherlock Holmes 12 első novellája.

Arthur Conan Doyle a Memories and Adventures című önéletrajzában így ír Joseph Bellről:

„De a legnevezetesebb alak, akivel találkoztam, egy bizonyos Joseph Bell, az edinburghi gyengélkedő sebésze volt. Bell nagyon figyelemre méltó ember volt testben és lélekben. Vékony, drótos, sötét hajú, magas orrú, hegyes arcú, átható szürke szemekkel, szögletes vállakkal és rángatózó járással. A hangja magas és diszharmonikus. Nagyon ügyes sebész hírében állt, de az erőssége a diagnosztika volt, nemcsak a betegség, hanem a foglalkozás és a jellem megismerése is. Valamilyen oknál fogva, amit soha nem értettem, engem választott ki a kórtermeit látogató diákok tömegéből, és engem tett meg a járóbeteg-rendelőjének, ami azt jelentette, hogy sorba kellett rendeznem a járóbetegeit, egyszerű feljegyzéseket kellett készítenem az esetükről, majd egyenként be kellett vezetnem őket a nagy szobába, ahol Bell ült, körülvéve a rendelő személyzete és a diákjai által. Ilyenkor bőséges lehetőségem nyílt arra, hogy tanulmányozzam a módszereit, és észrevegyem, hogy gyakran néhány gyors pillantással többet tudott meg a betegről, mint én a kérdéseimmel.

Ő maga is dolgozott a hatóságoknak?

Sokan Bellnek tulajdonítják az igazságügyi orvostudomány születését. Úgy tartják, hogy ő tökéletesítette a tudományban használt megfigyelési technikák alkalmazását a bűnügyek felderítésében, és ő volt az első, aki ilyesmit tett.

Bell a bűnügyi nyomozások számos típusában részt vett. Értékes megfigyeléseivel és meglátásaival segítette a bűnüldöző szerveket, gondolatokkal szolgált a bűncselekmény helyszínéről, az áldozatról, és arról, hogy ki lehet az elkövető. Talán a legjelentősebb ügy, amelyben Bell részt vett, a Hasfelmetsző Jack által 1888 végén elkövetett gyilkosságok voltak.

A valódi Sherlock Holmes maga is segített nyomozásokban
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Úgy hírlik, hogy Bell megfigyelte a helyszíneket, ahol a gyilkosságok történtek, és ismereteit felhasználva találta ki az egyik alany nevét. A doktor megállapításait ezután egy borítékba zárták, amelyet Skóciából Londonba küldtek. Hasfelmetsző Jack aktájában semmi sem volt feljegyezve Bell megfigyeléseivel kapcsolatban, de az ő közreműködése után a gyilkosságok megszűntek.

Az eredeti Sherlock Holmes munkája pedig lehetővé tette, hogy rendőrség bizonyítékokat szerezzen anélkül, hogy szigorúan a tanúk vagy az áldozatok vallomására kellett volna hagyatkozniuk. Ez a módszertan azt jelentette, hogy a gyilkos fegyverek és a DNS megtalálása ujjlenyomat, hajminta vagy vér formájában kezdett fontos nyomként szolgálni a bűncselekmények felderítésében. Ezek segítségével hatékonyan lehetett leszűkíteni és meghatározni, hogy pontosan mi és mikor történt, valamint hogy ki volt a felelős.

Ha szeretnél még olyan könyves szereplőkről olvasni, akiket valós személyek ihlettek, kattints az alábbi cikkünkre

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.